A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
69 Az 1 lóval fuvarozóknál az első fogat után évi 500—1000 pengőt, minden további egylovas fogat után 120 pengőt, a két lóval fuvarozóknál az első fogat után 800—1100 pengőt, minden további két fogat után 250—700 pengőt kell tiszta nyereség gyanánt számításba venni. A gyárak, nagyobb iparvállalatok és a nagykereskedők adóalapját, valamint azoknak a kereskedőknek üzleti nyeréségét, akik rendes kereskedelmi könyveket vezetnek, lehetőség szerint a könyvek eredménye alapján és a forgalom figyelembevételével kell megállapítani. A kisebb terjedelmű, valamint az olyan üzletek nyereségét, amelyeknél könyvvezetés nincs vagy több szempontból hitelre nem méltatható, az érdekképviseletek meghallgatása mellett becslés útján kell megállapítani. Ha az adóköteles nem ad bevallást, a magyar kir. adóhivatal köteles az illetőt bevallásának rövid, záros határidőn belüli beadására felhívni. A m. kir. adóhivatal — szemelőtt tartva, hogy az adóalap a jövedelem- adónak is alapul szolgál — szükség esetén szakértőknek, vagy más bizalmi egyéneknek meghallgatása után, az általános kereseti adót kiveti. Mint értesítik a kereseti adóról az adózót? A m. kir. adóhivatal minden adózót a terhére megállapított adóalapból és az ezeknek alapján megállapított adóról fizetési meghagyás útján köteles értesíteni. Ha a megállapított adóalap a bevallástól eltér, az eltérést a fizetési meghagyásban indokolni kell. Azoknak az adózóknak azonban, akiknek adóalapja rögzíttetett, fizetési meghagyás nem állítandó ki. A m. kir. adóhivatal minden község részére lajstromot készít, amelyet a község elöljáróságának kiad, ez pedig azt közszemlére teszi ki. A lajstromot mindenki megtekintheti és a mások adójára vonatkozó írásbeli észrevételeit 15 napon belül a m. kir. adóhivatalnál benyújthatja. Az észrevételek és esetleges fellebbezések alapján a m. kir. pénzügyigazgatóság az adót helyesbítheti, amiről az adózót azzal a figyelmeztetéssel köteles értesíteni, hogy a helyesbített összeg ellen is az adó- felszólamlási bizottsághoz fellebbezésnek van helye. A megállapított általános kereseti adót a jövedelemnek évközi növekedése vagy apadása nem érinti. Az általános kereseti adó kivetése rendszerint a rendes adókivetés során történik. Ha azonban a község megítélése szerint az adó beszedése valamely adózónál veszélynek van kitéve, az adóhivatal az adókötelest végzésileg felhívja bevallás beadására, a kereseti adót kiveti, a községnek pedig joga van az adóösszeg biztosítása iránt intézkedni. Az adókötelezettség megszűnése, valamint csőd esetében járó adótörlésre irányuló kérvényt az adózó tartozik az adókötelezettség megszűnésétől számított 15 nap alatt a m. kir. adóhivatalhoz címezve, a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) benyújtani. Az adótörlés kérdésében elsőfokon a m. kir. adóhivatal határoz. Mily jogorvoslatot ismer a törvény a kereseti adónál? A kivetett általános kereseti adó ellen az adó fizetésére kötelezett fél a fizetési meghagyást követő 15 nap alatt az adófelszólamlási bízott-
