A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

34 Láng Ignác, kárpitos és díszítő m. Ma- dy u. 2. A város legrégibb kárpitos mestere, aki 1901-ben alapította meg üzemét, amelyben többek között a sze­mélyszállító hajók összes kárpitos mun­káit ő végezte el. A tanonvizsg. biz.-nak és számos ipari alakulatnak tagja. 1878- ban született Pápán. Iparát Bécsben ta­nulta ki, ott is szabadult fel 1896-ban. Segédéveit is Bécsben töltötte el, állan­dóan gyarapítva szakismereteit. 1915— 18-ig katonai szolgálatot teljesített. Neje: Rosenberg Erna. Lauer Miklós Láng Imre Láng Miklós, műszerész, oki. gépész- mérnök. Árpád u. 80. Láng Vilmos, borbély és fodrász m. József u. 19. Szül. 1885-ben Kisbéren, majd Újpestre került, ahol iparát kita­nulva, 1900-ban fölszabadult. Mint segéd megfordult, Budapest, Bécs, Pozsony, Sopron, Szombathely városokban. 1907- ben megkezdte önálló működését és hosz- szas praxisa alatt elsőrangú mesterré nőtte ki magát. A szakosztály tagja. 1914—18-ig a fronton szolgált. Neje: Dá­vid Lenke. Lányi István műhelye Lányi István fodrász m. Templom u. 3 Szül. Í890-ben Nákófalván, felszab. 1906- ban Temesvárott. Nyolc évig dolgozott mint segéd Budapesten, Újpesten és Te­mesvárott és 1919-ben önállósította ma­gát. Szaktudását a hosszas gyakorlat erősen megnövelte. A háborúban 32 hó­napot töltött a fronton és 1918-ban sze­relt le. Neje: Simon Júlia. Lederer Lajos, faszobrász m. Nyár u. 31. Négy középiskola elvégzése után az újpesti faipari szakiskolát végezte el 1903-ban. Dolgozott részint mint segéd, részint vezető állásokban Svájcban, Né­metországban, Itáliában, azonkívül Bu­dapesten. Olaszországi tanulmányútját, mint iparkamarai ösztöndíjas tette meg és 20 esztendei gyakorlat után, 1923-ban lett önálló. A szobrász szakosztálynak elnöke, ipt. elülj, és tanoncisk. felügyelő bizottsági tag. Négy hónapot töltött el az olasz fronton, ahol elfogták és az olasz hadifogságból 1919-ben tért haza. 1928- ban nősült. Lehrmann Mór, műbútorasztalos mes­ter. Mária u. 45. Láng Vilmos Lénárt Sándor Leif Mátyás, szabó m. Váci út 28. Szül. 1886-ban Somogyapátiban, felszab. 1901- ben Újpesten. Dolgozott mint segéd, Bu­dapesten, Újpesten, Pozsegán és megfor­dult Németországban is, ahol több vá­rosban praktizált. 1910-ben megalapí­totta műhelyét. Szakoszt. tag. Harcolt a szerb és orosz frontokon és egyszer meg­sebesült és hosszú éveken át volt orosz hadifogságban. Neje: Cserni Karolina. Lénárt Sándor, műbútor asztalos m. Fóthy út 63. Sokat dolgozik budapesti bútorkereskedők számára. Elismert mes­ter, aki 1923 óta önálló. Iparát Újpesten tanulta ki, ahol 1914-ben szabadult fel. Mint segéd elsőrangú mestereknél dol­gozott Romániában, Buzioban született 1898-ban. 1916-ban vonult be. Harcolt az orosz és az olasz frontokon. Egyszer megsebesült. 14 hónapot töltött el olasz hadifogságban. Kit.: Br. v. é., K. cs. k. Neje: Dombauer Erzsébet. Lengyel Ferenc, úri és hölgyfodrász m. Árpád út 155. Szül. 1888-ban Deésen, ahol kitanulva iparát, 1907-ben felszab. 11 évig praktizált mint segéd, Kolozs­vár, Budapest, Marosvásárhely, Arad és

Next

/
Oldalképek
Tartalom