A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék
10 kivitelű hálóberendezéseket készít. A világháborúban résztvett. Néhai nejétől, Kovács Ilonától 4 gyermeke maradt. Csépány Gy. Kálmán, cipész m. ősz ucca 95. Szül. 1897-ben Egerben, felszab. 1913-ban ugyanott. Budapesten és Újpesten fejlesztette szaktudását. Elvégezte a különböző cipészeti szaktanfolyamokat. Egyike az iparosság vezető embereinek. Az Ipt elülj, tagja és volt jegyzője. Vé- gigküzdötte a világháborút. Neje: Ro- venszky Gizella. Csikesz József, műbútorasztalos m. Csokonai u. 36. Szül. 1880-ban Simon- tornyán. A Faipari Szakiskolát Újpesten végezte el. Hosszabb ideig működött Thék Endre és Radócz János cégeknél. 1906-ban állami ösztöndíjat nyert és ugyanakkor alapította műhelyét. 2 segéddel és 2 tanonccal dolgozó üzeméből került ki az újpesti városháza dísztermének berendezése, a szabadkőműves páholy faragott tölgyfaburkolata stb. 1903- ban ezüstérmet és díszoklevelet nyert szép munkájáért. A világháborúban végig résztvett és sokáig szenvedett orosz hadifogságban. Neje: Peterle Mária. Csillag Sándor, építőmester. Erkel u. 3. szám. Csery Oszkár Csimma Dániel Csimma Dániel, cipész m., Batthyányi u. 6. Szül. 1891-ben Deákin, felszab. 1907-ben Érsekujvárott. Úgy a cipész, mint a csizmadia szakmát kitanulta és 1922-ben alapított műhelyében minden szakbavágó munkát készít. A világháborúban négyszer megsebesült, majd orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban jött haza. Feleségül vette Gaboda Annát. Csintalan András, cipész m. Mária u. 35. Szül. 1887-ben Tamazsadányban, felszab. 1903-ban Gyöngyösön. 1910-ben önállósította magát. Az összes szakbavágó munkák készülnek műhelyében. Főképp a piac részére dolgozik. A világháborúban orosz fogságba került, honnan 1918- ban jött haza. 1911-ben feleségül vette Szabó Margitot. Gyula fia és Margit leánya kitanulták a felsőrészkészítést. Csizmadia Károly, cipész m. Lőrincz u. 13. Szül. 1884-ben Komáromváros községben, felszab. 1901-ben. Elvégezte az- összes cipészeti tanfolyamokat és 23 évi segédeskedés után, 1914-ben önállósította magát. 1 segédet foglalkoztat. Az Ipartest. szakoszt.-nak volt vál. tagja. A háború alatt a Wolfner hadianyaggyárban dolgozott, mint mester. Neje: Trézl Katalin. Csizmarik István, műesztergályos m. Csintalan András Csókássy Lajos Erzsébet u. 23. Szül. 1894-ben Újpesten, felszab. 1913-ban Budapesten. 1923-ban önállósította magát. Minden szakbavágó munkát készít nagy gonddal és elsőrendű kiállításban egy 1 lóerős villanymotor segítségével. 1915-től végigküzdötte a világháborút, egyszer megsebesült és mint 50%-os rokkant szerelt le. Neje: Marács Erzsébet. Csókássy Lajos, cipész m. Mildenber- ger u. 24. Szül. 1871-ben Drégelypalán- kon, felszab. 1888-ban. Ipolyságon, Vácott és Budapesten működött mint segéd. 1917-ben önállósította magát. A székesfőváros köztisztasági hivatalának cipésze. Négy tanoncot szabadított feL Neje: Katlan Zsófia. Czabán István, cipész m. Árpád út 175. Szül. 1889-ben Rozsnyón, felszab. ugyanott. Szaktudását Nyíregyházán, Debrecenben és Budapesten fejlesztette segédévei alatt. Elvégezte a szaktanfolyamot. Neje: Kovács Margit, tanult felsőrészkészítő. Czeisz Béla, műbútorasztalos, Erkel u. 13. szám. Czelláry Pál, cipész m., Rákóczi ucca 27. Szül. 1890-ben Bécsben, szab. 1907- ben ugyanott. Az 1926-ban alapított műhelyében mérték után készült cipői első-, rendű kivitelűek. Neje: Kubrinyecz Anna. Czeti István, szabó m. Árpád út 2. sz. Szül. 1882-ben Ujkéren, felszab. 1898- bar. Újpesten. Bécsben, Pozsonyban és I
