A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Vidék

7 segéd megfordult Bécsben, Hamburgban és Dél-Amerikában és megtanulta a né­met, spanyol és szláv nyelveket. Hosz- szabb ideig volt üzletvezető a székesfő­város húsüzemében. Mint dalos működött a Budapesti Polgári Dalkörben és az Újpesti Iparos Ifjak Dalkörében. 1924- ben alapított üzletének vezetésében fele­sége, Czigler Vilma tevékeny részt vesz. A világháborúban résztvett. Bodzák István, bútorasztalos m. Po­zsonyi út 17. Régi iparoscsaládból szár­mazik. Szül. 1891-ben Mádon, szab. 1907- ben Újpesten. 14 évet töltött mint segéd nagyobb műhelyekben. 1921-ben alapított üzemében főleg viszonteladók részére ké­szít elsőrangú munkát. 3—4 segédet fog­lalkoztat. A háborúban kétszer megsebe­sült és hosszabb ideig orosz fogságban szenvedett. Neje: Pázsit Gizella. Bogár János, cipész m. Madridi u. 16a. Szül. 1894-ben, felszab. 1912-ben Buda­pesten. 1927-ben alapította jó hírnévnek örvendő műhelyét. 1—2 segédet foglal­koztat. A világháborúban résztvett. Kit.: K. cs. k. Neje: Nagy Anna. Both János, borbély és fodrász m. Lő- rincz u. 91. Lakás: Király u. 30. Szül. 1898-ban, felszab. 1914-ben Pécsett. Az ország nagyobb városaiban eltöltött se­gédévek után, 1920-ban nyitotta meg mo­dern berendezésű üzletét, amelyben min­den szakba vágó munkát, így női haj­vágást is végez. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Bozák József, szabó m., Béla u. 1. sz. Szül. 1891-ben Budapesten, felszab. 1907- ben Újpesten. Neves mesterek műhelyé­ben gyakorolta 1927-ig a szakmát, ami­kor önállósította magát. Elvégezte a sza- bászati szaktanfolyamot. A világháború­ban az orosz fronton harcolt. Kit.: II. o. ez. v. é. Both János Bozó Imre Bozó Im'-e, úri és hölgyfodrász m. Gr. Apponyi Albert u. 9. Szül. 1889-ben Mind­szenten, folszab. 1904-ben Kecskeméten. Modern, 3 fülkés üzletét 1912-ben saját erejéből alapította. Ugyanebben az évb-.n felségül vette Richter Irént. A világhá­borúban két évig az orosz és olasz fron­tokon harcolt. Műhelyében eddig 5 tanu­lót szabadított, akikből mind jó iparosok váltak. Jelenleg 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Böhm Albert, a „Meteor” cipőfelsőrész­üzem tulajdonosa. Árpád út 9. Szül. 1901- ben Bonyhádon, ugyanott végezte közép­iskolai tanulmányait. Felszab. 1920-ban. Négy évet töltött mint segéd nagyobb üzemekben. 1924-ben Bonyhádon telepe­dett le, 1928-ban Újpestre tette át mű­helyét, amelyben 20 segédet és 7—8 ta­nulót foglalkoztat. Gépeit 1 drb féllóerős motor hajtja. Tevékeny résztvesz az ipa­rosturisztika fejlesztésében. Böhm Gyula Brandenburg Izidor Böhm Gyula, kövező és útépítő vállal­kozó. Tavasz u. 7. Szül. 1883-ban Hód­mezővásárhelyen. Kereskedelmi érettségi megszerzése után 26 évig dolgozott út­építő és kőbányavállalatoknál, kezdetben mint tisztviselő, később mint üzem és útépítésvezető. 1928-ban önállósította magát. Nagyobb munkái: Kecskemét-ba- jai áll. út három szakasza, Pesterzsé­bet város kövezése stb. A világháborúban 4 éven át harcolt, egyszer megsebesült. Mint tart. hadnagy szerelt le. Kit.: Kis ez. v. é Felesége: Deutsch Szeréna. Bhömisch Jakab, bútorasztalos. Nyár ucca 69. Brajer Gyula, férfi szabó. Pálffy u. 23. Brandenburg Izidor, sütőmester. Erkel u. 27. Régi iparoscsaládból származik. Szül. 1868-ban Újpesten, szab. atyja műhe lyében 1885-ben u. o. Az ország nagyobb műhelyein kívül Nürnberg udvari péksé­gében és Észak-Amerikában fejlesztette szaktudását. 1910-ben alapította műhe­lyét, amelyben közismerten elsőrendű süteményei készülnek. 1905-ben nősült. Neje: Klein Laura. Oszkár fia asztalos mester, Dezső fia pék. Braun Ábrahám, cipész m. Templom ucca 4. sz. Braunstein Jenó', kárpitos és díszítő, Árpád u. 26. Szül. 1900-ban Zeikán (Re-

Next

/
Oldalképek
Tartalom