A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

413 ban, szab. Budapesten 1907-ben. Önálló 1908-ban lett. Hatalmas kerthelyiségében és 3 vendégszobájában 1000 látogatót tud egyszerre kiszolgálni. 10 főnyi sze­mélyzetet tart. Az Ipt. volt előljárósági tagja. özv. Szabó Mihályne, vendéglős es korcsmáros, Hajtsár u. 34. Üzemét néhai férje 1908-ban alapította. 1929 óta öz­vegyi jogon bírja. Ferenc fiával közösen vezeti az üzemet. 80—100 főre berende­zett termeiben és kerthelyiségében első­rendű konyhával és borokkal szolgál. Szabó Sándor, vendéglős, Budafoki út 70. Szül. Vámoshidvégen 1848-ban. A szakmát Budapesten sajátította el. 1910 óta önálló. Egyike a főváros legidősebb, közbecsülésben álló vendéglőinek. Szép kerthelyiségében a környék gyárainak tisztviselői és jobb iparosai találkoznak. Neje: Szabó Margit. Szaklajda György, vendéglős, Budaörsi út 15/b. Szül. 1878-ban Bodajkon. 1903- ban alapította vendéglőjét, amelynek munkáját a család tagjaival látják el. Jónevű vendéglőjét jó polgári közönség látogatja. Neje: Rácz Anna hűséges se­gítőtársa. Szamkó Gyula, vendéglős, Kerepesi út 50. Szül. Vácbottyán 1883-ban. Meg­tanulta a mészáros szakmát. Elvégezte a Pincemesteri tanfolyamot. 1923 óta ön­álló. Kitűnő magyar konyhát vezet. Jól kezelt borait közvetlen a termelőtől szerzi be. A világháborúban szerb hadifogság' ban szenvedett. Neje: Csencselik Teréz. Szayer Károly, vendéglős, Semmel- weisz u. 11. Szül. 1890-ben Perlakon. Szakmabeli gyakorlatát Ausztria és Hor­vátország nagyobb üzleteiben, továbbá Budapesten fivérénél Józsefnél szerezte. Üzetlében 3 alkalmazott látja el a teen­dőket. Jó polgári közönség keresi fel. A világháborúban br. v. é. és K. cs.-k. ki­tüntetéseket nyert, olasz fogságban volt. Szepesi Frigyes, vendéglős, Erzsébet tér 1. Poprádon szül. 1873-ban. Üzemét 1912-ben alapította. Iparjogát 1918-ban szerezte meg. 80—100 személyre beren­dezett 2 szobás üzemét a jobb közönség látogatja. Italai elsőrendűek. A kiszol­gálást 10 tagú személyzet látja el. A vi­lágháborúban részt vett. Nős. Szeder Ferenc, a „Kék golyó” ven­déglő tulajdonosa, Kékgolyó u. 1. Szül. 1865-ben Érsekújváron, u. ott szab. Mint pincér és főpincér Budapest, Győr, Szé­kesfehérvár, Miskolc stb. éttermeiben dolgozott. 1900-ban lett önálló, mostani üzletét 1927-ben vette át. Hosszabb időn át vezette Székesfehérváron a Tiszti Ka­szinót. Neje: Mestyánek Cecilia. Szekeres Géza, vendéglős, Ráth György и. 8. Szül. Budapesten 1879-ben. Hosz- szabb időn át működött mint főszakács. A vendéglős szakmát atyja üzletében gyakorolta, 1923 óta önálló. Jelenlegi üz­letét 1927 óta vezeti. Részt vett a világ­háborúban. Kit.: Szóig, vasker. és K. cs. к. Neje: Thien Gizella Stefánia. Szeleczky Menyhértné, vendéglő tulaj­donos, Erkel u. 13. Az 1907-ben alapított jónevű vendéglőt férjének 1922-ben be­következett halála óta vezeti nagy ener­giával és szaktudással. Elismert jó ma­gyar konyhája széles körben közismert. Székely János, vendéglős, Bethlen u. 5. Szül. 1884-ben Aszódon, szab. atyjá­nál 1899-ben. Önállósításáig (1910) itt dolgozott. 2 helyiségből álló, látogatott Szekeres Géza Székely János Szabó Jenő Szabó Mihály Szamkó Gyula vendéglője

Next

/
Oldalképek
Tartalom