A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

380 Szabó Mihály, Mária Terézia tér 6. Szül. 1886-ban Dunavecsén; szab. 1903- ban Budapesten, Német Sándor műhelyé­ben. Mint segéd Budapest első meste­rétől elsajátította a felsőrészkészítést, majd bejárta Franciaország és Svájc nagy városait. 1918-ban önállósította magát. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoz­tat. A világháborúban az orosz fronton harcolt, ahol fogságba is jutott. Neje: Tamási Berta. Szabolcsik János, Ranolder u, 13. Szül. 1865-ben, szab. 1881-ben Sátoraljaúj­helyen. Mint segéd Amerikában is járt, iparát űzve. Itthon Miskolc és Sátoralja­újhely műhelyeiben dolgozott. 1892-ben lett önálló. 3 segéd és 2 inas van nála alkalmazásban. Munkái elismertek. Neje: Diósi Teréz. Szalay János, Mária Valéria telep. Szül. 1895-ben; szab. 1912-ben Budapes­ten, ahol mint segéd tovább dolgozott. Kifogástalan munkát készítő műhelyét 1929-ben alapította meg. Végigharcolta a világháborút, megsebesült és mint rok­kant szerelt le. Neje: Popipincsák Anna. Szalay János, Cserhát u. 16. Szül. 1886-ban Magyardiószegen; szab. 1903- ban Galántán. Pozsony, Nagyszombat és Budapest műhelyeiben tökéletesítette magát a szakmában. 1912-ben lett ön­álló. A világháborúban részt vett. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Deák Mária. Szalmás Zoltán, Csalogány u. 13. Szül. 1881-ben Tiszaörsön; szab. 1898-ban Tiszafüreden. Debrecen és a főváros elő­kelő műhelyeiben szerzett segédi gyakor­latot. Megtanulta a szabászatot, ortho- pádcipészetet és felsőrészkészítést. A II. kér. csop. vál. tagja. Tevékeny része van a szakma mozgalmaiban A világhá­borúban súlyos sebesüléssel rokkant lett. Neje: Sánta Erzsébet. Szarnék Henrik, Ferry Oszkár u. 23. Szül. 1876-ban; szab. 1895-ben Alsó- ausztriában. Mint segéd Budapest jobb mesterei mellett dolgozott. Kellő gyakor­lat után, 1894-ben önállósította magát. 1904-ben nőül vette Zsigray Erzsébetet. Szamolcsik István, Lónyay u. 21. Szül. 1875-ben; szab. 1892-ben Budapesten, ugyanitt dolgozott jó mesterek mellett mint segéd. 2 segédet foglalkoztató mű­helyét 1907 óta vezeti nagy szakértéssel. Részt vett a világháborúban. Neje: Kaufmann Róza. Szávay Dezső, Hunyadi tér 11. Szül. 1892-ben; szab. 1909-ben Szegeden. Mint segéd szabadulási helyén, Győrött és Bu­dapesten dolgozott jó mesterek mellett. Önálló műhelyét 1930-ban nyitotta meg. Szeidler Nándor, Király u. 103. Szül. 1883-ban Tataroson; szab. 1897-ben Nagyváradon, ahol mint segéd is dolgo­zott. 1906-ban alapított, 40 munkást fog­lalkoztató üzemében rendelésre és rak­tárra dolgozik. Szállítója a művészvilág­nak és a legelőkelőbb köröknek. Elvé­gezte a különböző tanfolyamokat. Szép munkájával aranyérmet és elismerő ok­levelet nyert. Igazg. tagja a „Nóra” cipő­gyárnak, választm. tagja a Cipőkeresk. Egy.-nek Részt vett a világháborúban. Neje: Brack Róza. Szeles Imre, Gyulai Pál u. 11. Szül. 1863-ban; szab. 1880-ban Marcaliban. Önállósítását megelőzően a Dunántúl nagy városaiban és Budapesten segédes- kedett. Képzett szabász. Műhelyét, mely­ben jelenleg 1 segéddel és 1 tanulóval dolgozik, 1902-ben alapította. Több szak­egyesületben visz vezető szerepet. Az „Erő” szövetk. v. igazg. tagja Neje: Oláh Mária. Szele József, Német u. 34. Szül. 1905- ben; szab. 1920-ban Budapesten. A fővá­ros előkelő üzemeiben segédeskedve, első­rendű szakemberré fejlődött. 1930-ban önállósította magát. 1—2 segéddel dol­gozik. Neje: Simon Zsuzsanna. Szentesi Sándor, Kégkolyó u. 26. Szül. 1883-ban; szab. 1900-ban Berettyóújfalu­ban. Erdély nagy városaiban és Budapes­ten működött mint segéd. Rendelésre dol­Szabó József Szabolcsik János Szalay János Szamolcsik István

Next

/
Oldalképek
Tartalom