A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

357 pesten szerezte meg jobb mesterek mel­lett a szükséges praxist mint segéd. For­galmas, 5 segédet foglalkoztató műhelyét 1896-ban alapította. Eddig 12 jól képzett tanulót szabadított. Neje: Klementisz Emma. Endre fia műhelyében tanulja a szakmát. Ruzicska Vencel, Telepi u. 3. Szül. Csehországban 1873-ban; szab. 1889-ben. Bécs, Berlin és Budapest műhelyeiben eltöltött, tapasztalatokban gazdag segéd­évek után, 1918-ban önálló lett. Végig- küzdötte a világháborút. 1914-ben meg­nősült. , Sahin Tóth Ferenc, Üllői út 103. Szül. 1887-ben; szab. 1904-ben Kecskeméten. Mint segéd hosszú időt töltött külföl­dön, nagy szakképzettségre tett szert. 1 segéd és 2 inas közreműködésével ké­szülnek I-rendű szakmunkái. A világhá­borúban 28 sebet kapott. Orosz fogság­ban volt. Kit.: kisez. v. é. Neje: Dankó Julianna. Salzer Péter, Föld u. 45. Szül. 1887- ben Grácban, szab. ugyanott 1905-ben. Kőszeg, Szombathely és Budapest mű­helyeiben tökéletesítette szakismereteit. 1919 óta önálló mester. Rendszerint 1 segédnek ad munkát. A világháborúban részt vett. Neje: Rótt Mária. Sánta Lajos, cipőfelsőrészkészítő és bőrkereskedő, Lehel u. 6. Szül. 1892-ben és szab. 1909-ben Kiskunfélhegyházán. Segédéveit Temesvár és Budapest jeles mestereinél töltötte. 1927 óta önálló. Műhelyében elsőrangú cipőfelsőrészek készülnek, míg bőrkereskedése minden igénynek megfelelően van felszerelve és a környék kisiparossága által szívesén látogatott. A technológián tanult, három elsőrangú oklevéllel kitüntetve. Rendkí­vül agilitással vesz részt az iparosmoz­galmakban és vezető szerepet játszik kerületében, ahol önzetlensége, szere­tetreméltó egyénisége folytán általános megbecsülésnek örvend. Az V—VI. cso­port pénztámoka. Saposnikov Dömötör, Elemér u. 6. Szül. 1891-ben Jekaterinoslavban; szab. Budapesten 1928-ban. Segédéveinek el­töltése közben gazdag szaktudásra tett szert. 1929-ben lett önálló. A világhábo­rút végigszolgálta. Neje: Weszter Ilona. Sándor Sándor, Tavaszmező u. 3. Szül. 1885-ben Ócs községben, szab. 1902-ben Veszprémben. Mint segéd megfordult Bu­dapest, Bécs, Róma, Turin és Nápoly műhelyeiben. 1917-ben alapított műhelyé­ben mint nagy külföldi gyakorlattal bíró szakember kizáróan I-a munkát produkál. Neje: Nemioka Anna. Sárik Ferenc, ezüst koszorús mester, Fő ucca 7. Született Horváti községben 1889-ben; felszabadult Budapesten 1908- ban. Segédévei alatt jónevű pesti mes­terek oldalán emelkedett kiváló szak- tekintélyre. 1912-ben önálló lett, majd 1914-ben a katonaság kötelékébe lépett. Az ezüst koszorút az 1925-i kiállításon nyerte. Tagja az Ipt. mestervizsg. biz.- nak, volt elnöke a II. ker.-i csoportnak, stb. 1919 óta nős. Sárkány Árpád, a Gyermekcipő otthon tulajdonosa, Sütő ucca 2. Szül. Buda­pesten 1884-ben; szab. 1900-ban, atyja műhelyében. Üzletét 1908-ban alapította és kizárólag I-a gyermekcipők eladásával foglalkozik. Vál. tagja a Cipőker. Orsz. Egy.-nek; igazg. tagja az 0. K. I. Sz.-nek és a Budakeszi Elektr. Rt.-nak. Vezető egyénisége a szakmának. A világháború­ban mint főhadnagy szolgált. Kit.: a Ferenc József-rend lovagkeresztje hadi­ékítményekkel, Signum Laudis, Vörösker. stb. Neje: Bauer Elza, aki az üzletben te­vékenykedik. Sárközy Sándor, Soroksári út 45. Szül. 1900-ban, szab. 1917-ben Nagyszalontán. Segédéveit Nagyváradon és Budapesten töltötte; 1917-ben lett önálló. 1 segéd dolgozik jóhírű műhelyében. Saját háza van. Schild Ármin, Baross u. 87. Szül. 1862-ben; szab. 1879-ben Budapesten. Sahin Tóth Ferenc Sánta Lajos Saposnikov Dömötör Sárkány Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom