A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
368 az ország nagy városaiban és külföldön szaktudásban egyre gyarapodott. 1914- ben bevonult és rövidesen orosz fogságba esett; 5 évig volt fogságban. 1926 óta önálló. 2 segéddel dolgozik rendelésre. Neje: Taldik Margit. Fiuk: Gyula. Németh József, Háfsfa u. 10. Németh Kálmán, Márvány u. 29. Szül. 1894-ben; szab. Párkányon 1907-ben; Szaktudását mint segéd Budapest műhelyeiben fejlesztette. 5 segédet foglalkoztató jónevű műhelyét 1920-ban alapította. A világháborúban 2 évet orosz fogságban szenvedett. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Bartos Irén. Németh István, Ferry Oszkár út 34. Szül. 1907-ben; szab. 1923-ban Zala- szentkalászon. Ugyanitt és Budapesten gyarapította mint segéd szaktudását, üzletének 1930-ban történt megnyitásáig. Neje: László Ilona. Németh János, Szentkirályi u. 29—31. Szül. Mezőcsokonyán, szab. Kutason. Önállósítása (1929) előtt Kaposvár és Budapest műhelyeiben dolgozott mint segéd. 1 segédet foglalkoztat. Elvégezte a szabászati tanfolyamot. Jó Ízléséről tanúskodó munkái miatt műhelye rövid idő alatt jó hírnévre tett szert. Németh Imre, cipőszalon, Kaplony u. 3. Tel.: 857-26. Hódmezővásárhelyen 1873-ban szül., régi tekintélyes iparos családból. Atyja u. ott volt köztiszteletben álló cipészmester, nála tanult és szab. 1890-ben. Segédéveit Wien, Frankfurt, Köln, Brüsszel, Ostende, London, Páris, Zürich stb., majd Budapesten töltötte. Külföldön megtanulta szakmájának minden ágát, ritka felkészültséggel lett 1902- ben önálló. Neve nemcsak a régi Magyar- országban ismert, mert Ázsia, Afrika, Amerika és Európa sok részébe szállít. Szakcikkei, mintarajzai a legelőkelőbb külföldi és belföldi lapokban jelennek meg. 1916-ban a koronázás alkalmából készítette Zita királyné koronázási cipőit, amely alkalommal legfelsőbb elismerésben részesült és egy gyémánt melltűt kapott. Az ország első' koszorús mestere. Tulajdonosa az állami nagy aranyéremnek, az O. I. E. ezüst díszérmének, számos első osztályú kitüntetésnek, arany díszoklevélnek és tulajdonosa a párisi Grand Prix-nek. Vezető szerepet játszik az ipari életben !4 század óta, v. elől járósági tag, tagja a tanonc- és mestervizsgáló bizottságnak, törv. hit. szakértő, Országos Ip. Egyes. ig. tagja, Orsz. Kézműipari társ. rendező biz. tag, stb. stb. Negyedszázados fennállása alkalmából az ország iparostársadalma ünnepelte és Herrmann Miksa kér. miniszter sajátkezű levelét juttatta hozzá. Németi János, Lajos u. 92. Szül. 1889- ben Felsőszilágyon; szab. Zilahon 1907- ben. Nagyvárad, Kolozsvár, Szeged és Budapest fontosabb állomásai segédéveinek. 1916-ban lett önálló. Műhelyében 2 segéd és 1 tanuló talál munkát. Elvégezte a technológia szaktanfolyamait. Vezető szerepet játszik a kerület iparosainak társadalmi életében; a szakcsoport jegyzője. Neje: Kántor Ilona, szakképzett felsőrészkészítő, hűséges segítőtársa a műhelyben. Novák János, Gyáli út 21. Szül. 1866- ban Jablonkán; szab. 1885-ben Budapesten, ahol jó mesterek mellett töltötte segédidejét is. Önálló műhelyét 1900-ban alapította. Eddig 2 tanulót szabadított, akik a szakmában jól megállják helyüket. 1912 óta nős. Nyáry M. János, Szondi u. 25. Szül. Keszthelyen 1875-ben; szab. 1892-ben u. ott. Bejárta segédévei alatt Konstantinápoly, Wien, Belgrád, Bukarest, Fiume és Nürnberg műhelyeit, mindenütt az ortho- pad-cipészetet tanulmányozta. 1898-ban alapított műhelyében kizáróan gyógyci- pészettel foglalkozik. Specialitásaival a magyar ipar dicsőségére, Párisban grand prix-vel lett kitüntetve; ez alkalommal kormányzói elismerést is nyert. Európa és Amerika államaiba exportál. 2 segédet foglalkoztat. Több szabadalma van. Nyeste Mihály, Duna u. 6. Szül. 1883- ban Besenyőtelek községben; szab. 1899- ben Egerben. Huszonhárom éven át dolgozott mint segéd Miskolc, Bécs és Budapest műhelyeiben. Kizáróan I. oszt. munkára berendezett műhelyét 1922-ben nyitotta meg. Szép munkáját segédkorában ezüstéremmel jutalmazták. Az Ipt. elölj, tagja, a Szövetség vezetőségi tagja és a IV. kér. csoport elnöke. Hosszabb időn át a Rokkantiskola főművezetője volt, amiért Károly király a IV. oszt. polgári érdemkereszttel tüntette ki. Résztvett a Németh János Novák János
