A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Naményi Ernő: Az iparosok adója
60 értékét a helyi forgalmi érték szerint kell megállapítani. A nyers bevételhez hozzá kell adni a vállalkozó által saját háztartásában elhasznált, vagy másnak elajándékozott áruk pénzértékét. Uj kereset- vagy jövedelemforrásoknál az adókivetés az első év végéig szünetel. Az első évben elért jövedelem szolgál az adókötelezettség első és második évére adóalapul. Ha a vállalat a naptári év folyamán kezdte meg működését a csonka évre, az abban az évben tényleg befolyt tiszta jövedelem az adóalap, míg a következő évre az arányosan átszámított egy teljes évre eső jövedelem után kell az adót kivetni. Ha az adózó szabályszerű üzleti vagy gazdasági könyveket vezet és üzlete, iparvállalata vagy gazdasága jövedelmét hiteles mérleg- és nye- reség-veszteségszámla bemutatásával bizonyítja és ez az adóztatás céljaira elfogadható, adóalapul szolgáló tiszta jövedelmét a mérleg- és a nyereség-veszteségszámla alapján kell megállapítani és amennyiben az üzem gazdasági (üzleti) éve a naptári évvel nem azonos, az adót az adóévet megelőző naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) év eredménye alapján kell kivetni. Az az adózó, aki gazdasági (üzleti) évét szeptember 30. előtt zárja le, az adózás céljaira a naptári év végével köteles mérleget készíteni és a naptári év adóköteles jövedelme alapján adózni. A külföldi munkaadótól élvezett olyan illetmény után, amelyet nem valamely belföldi pénztár, illetőleg a külföldinek itteni állandó megbízottja fizet ki, az általános kereseti adót szintén az előző évi jövedelem összege után kell kivetni. Abban az esetben, ha az adó megállapítása nyereség-veszteségszámla alapján történik, azoknál a belföldi kereskedelmi és ipari vállalatoknál, amelyeknek a külföldön is van telepük s amelyeknél az üzlet a belföldről a külföldi telepre is kiterjed, az egyik államban levő telep által vásárolt áruknak a másik államban történt eladásából származó nyers bevételek, valamint az ezen bevételeknek megfelelő kiadások viszonosság esetében az érdekelt telepek között egyenlő arányban osztan- dók fel; ugyancsak eszerint kell eljárni viszonosság esetében az ilyen külföldi kereskedelmi vállalat belföldön lévő telepének megadóztatásánál is. A pénzügyminiszter indokolt esetben ezeket a rendelkezéseket viszonosság nélkül is alkalmazhatja. Az adóköteles tiszta jövedelem kiszámításánál a nyers bevételből a következő tételek vonandók le: 1. Az üzemi kiadások, mint például az anyagkészlet és az árukészlet beszerzésére, karbantartására és kezelésére fordított kiadások, ideértve az alkalmazottak lakásául szolgáló épületeknek féntartási költségeit is. továbbá az alkalmazottaknak, munkásoknak járandóságai; a földhaszonbér, az üzletbér, az üzlet fentartására (vitelére) fordított kiadások, csőd esetében a csőd vitelével felmerült költségek. Mint üzemi kiadások levonhatók a házadó alá nem eső üzemi épületeknek, gépeknek és egyéb felszerelési tárgyaknak a karbantartására és pótlására fordított kiadások is. Nem vonható le a nyers bevételekből az anyag- és árukészlet beszerzésére fordított összegnek az a része, amely az év folyamán beszerzett, de az év végéig még nem értékesített anyag- és árukészletre esik.
