A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
338 tött esztendők után, 1922-ben önálló lett. Kitanult felsőrészkészítő. 2—3 segédet foglalkoztat. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Neje Apor Eszter. Bognár Pál, Kőfaragó u. 15. Szül. 1874- ben Kaposváron; szab. 1890-ben ugyanott. Mint segéd Kaposváron, Besztercén és a fővárosban dolgozott, járt Amerikában is. 1910 óta önálló. 1 segéddel dolgozik. Kiterjedt vevőköre szép és jó munkájáért megbecsüli. A világháborút vé- gigküzdötte, kétszer megsebesült. Kit: nagyez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Márton Borbála. Bokros János, Zsigmond u. 12. Szül. Bicskén 1881-ben; szab. Budapesten 1898-ban. A főváros jobb mesterei mellett szerezte meg a szükséges gyakorlatot. 1907 óta önálló, szakavatott kezéből kizáróan tökéletes munka kerül ki. 1 segédet foglalkoztat. A világháborúban orosz hadifogságba került. Neje: Bur- csúk Anna. Borbély Gyula, Örömvölgy u. 44. Szül. 1880-ban, szab. 1897-ben Pincehelyen. Budapesten eltöltött segédévek után 1910- ben nyitotta meg saját erejéből rendelésre dolgozó műhelyét. Résztvett a világháborúban. Neje: Rais Erzsébet. Borony Ferenc, Bulyovszky u. 28. Szül. Budapesten 1908-ban; szab. Kisvárdán 1918-ban. 1920-ban elvégezte a technológia szaktanfolyamát. Önálló műhelyét 1924-ben vette át és azóta vezeti nagy szakértelemmel. Az Orsz. Ip. Egy. kiállításán kitüntetésben részesült. Neje: Molnár Julianna. Boros Béla, Hunyadi’tér 9. Szül. 1878- ban Kassán, szab. 1894-ben Bölcsén. Mint segéd a fővárosban szerzett gyakorlatot. 1917-ben önállósította magát. 1 segéddel dolgozik. Neje: Paulik Klári. Bortel Lajos, Hunyadi János u. 19. Szül. 1899-ben Gomba községben; 1917- ben Albertirsán szab. Budapesten jó műhelyekben segédeskedett 1929-ig, amikor önállósította magát. Műhelyéből kifogástalan munka kerül ki. Részt vett a világháborúban. Neje: Haura Mária. Botos Miklós, József körút 74. Szül. 1892-ben; szab. 1909-ben Kunmadarason. Cegléd, Budapest és Komárom főbb állomásai segédéveinek. A szerb frontról hazatérve, 1918-ban önállósította magát. 3 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Neje: Noisurda Anna. Botos Miklós Böröcz Sándor Böröcz Sándor, Tisza Kálmán tér 23. Szül. 1878-ban, szab. 1893-ban Sümegen. A szabászatot édesapja, egykori céhmester műhelyében tanulta meg. Segédévei alatt Bpesten és a dunántúli városokban szerezte meg nagy szakmabeli jártasságát. 1904 óta önálló. Munkái közkedveltek. A világháborúban kétszer megsebesült. Neje: Fekete Hermin. Bősze Sándor Brack Emil Bősze Sándor, Horánszky u. 10. és Mária u. 9. Szül. Felsőágon 1897-ben; szab. Sopronban 1911-ben. Segédi működését a fővárosban folytatta, ahol jó eredménnyel elvégezte a technológiát. 1925-ben lett önálló. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: kisez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Moser Mária. Brack Emil, a „Brack cipő” bejegyzett cég tulajdonosa, Váci u. 10. Tel.: Aut. 826-60. Szül. 1898-ban Ipolykeszin; szab. 1922-ben Budapesten. Női luxuscipő készítésével foglalkozó műhelyében a társadalom felsőbb rétegeiből van vevőköre. Üzletében a legkényesebb igény is megBorbély Gyula Bortel Lajos
