A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
330 szerelt gyárainak. Modern gondolkodású iparos, aki úttörője hazánk hangszer- készítő iparának. A gyár a legprecízebb gépekkel van felszerelve és 300 alkalmazottat foglalkoztat. A családnak 3 gyára van Budapesten, Warsov és Veronában és Rt. alapon működik. A cég a Balkán államok állandó szállítója. Hazánk számos jónevű hangszerkészítője a Stovas- ser gyár tanítványa, amely az összes fafúvó, rézfúvó, vonós hangszerek gyártásával foglalkozik. A budapesti gyárban 27 segéd, 4 tanonc van állandóan foglalkoztatva. A világháborúban a 7. honvéd huszárezredben szolgált, mint főhadnagy. Egy gyermeke van János. Sugár S. Sándor, kötszövő. V. Lipót körút 18. Tel.: 115-79. Szül. 1887-ben Mátészalkán. Budapesten praktizált. 1917 óta önálló. Modem berendezésű üzemében 25 alkalmazottja van, de házonkívül is dolgozik kézimunkaüzletek számára 10—15 egyén. Lakberendezési, függöny és kézimunkacikkeket készít. Évente külföldi tanulmányútra megy. Nagy ipari tevékenysége dacára, a közéleti szereplés alól nem vonja ki magát. Az Ipt. al- elnöke. 1917-ben vette nőül Weisz Szerént. Uhre Testvérek, mech. kötöttárugyár. V. Sas ucca 21. Vámfalvi Mária, kötöde. VIII. Práter ucca 52. f. 2. Budapesten tanulta iparát. 1914-ben szabadult fel. 1915—1920-ig a Duna balparti rokkantiskolában mint műhelyvezető működött. Üzeme saját alapítása. Kabát- és harisnykötéssel és a szakmába vágó munkák javításával foglalkozik. Özv. Weisz Jakabné, kötő m. Cserhát ucca 17. szám. Weisz Pál, kötő m. Teleki tér. 5. Szül. 1888-ban Székesfehérvárott, felszab. 1925 ben Budapesten. Még ugyanaz évben önállósította magát. Üzeme géperőre van berendezve és 12 segéddel dolgozik. Prima készítményeit az egész ország nagykereskedői vásárolják. Az Ipt. elől- járósági tagja. Résztvett a háborúban. Kit.: K. cs. k. Neje: Hirschler Ilonka. A BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROSI CIPÉSZIPARTESTÜLET. 1884 évi szeptember 14-én a Cipészipartársulat által egybehívott értekezlet határozata alapján alakult meg. A meghívót Mogács József elnök, Radics József jegyző és a teljes választmány írta alá. Az Ipartestület eredete a céhek történetébe nyúlik vissza.. A testület ősének az úgynevezett „Német Varga Céh” tekinthető, de volt „Magyar Varga Céh” is, melynek utódja lett a későbbi Csizmadia ipartestület. A magyar ember ősidőktől fogva csizmaviselő volt. A cipőviselet csak később honosodott meg nálunk s a cipészipart kezdetben a főleg Ausztriából és Németországból bevándorolt iparosok gyakorolták. Ezért van az, hogy a cipészipar szerszámainak elnevezése még mai napig is német. A Német Varga Céh hivatalos nyelve is német volt, németül vezették a jegyzőkönyvet. Magyar jegyzőkönyvet csak 1874. évtől találunk már az ipartársulat idejéből. Az ipartársulat utolsó elnöke Mogács József volt, aki már a Német Varga Céhben a főcéhmesteri tisztet is viselte. Az 1884. évben alakult ipartestület első elnöke Hantsowsky Endre volt 1884—1891-ig, jegyzője Radics József, aki korábban az ipartársulatnál s régebben a Német Varga Céh-nél is működött. A cipészipartestület nevesebb elnökei voltak Damjanovics Ödön, Marton Lipót, akiket örökös tiszteletbeli díszelnökké is választottak, továbbá Lőrinc István. A Wesselényi u. 17. sz. alatt levő 3 emeletes székházának építését 1904. évi augusztus havában kezdte meg az ipartestület s a felavatása 1905. évi november hó 5-én történt Damjanovics Ödön elnöksége idejében. 1918. évi január hó 1-ével az addig külön működő csizmadia ipartestület beolvadt a cipészipartestületbe. Ezen idő • óta a Budapest Székesfővárosi Cipészipartestület egyesíti magában úgy a volt csizmadia, mint a cipésziparosokat. Az ipartestület kebelében 1901-ben Rokkant és Nyugdíjegyesület alakult, mely mai napig is fennáll. Első elnöke volt Krazsóf János, tiszteletbeli elnökei: Damjanovics Ödön és Marton Lipót, tikára: Kovács István György ipt. jegyző, pénztárnoka Havlicsek Antal. Az alapítók között ott látjuk még Trukker Éde, Hanzély János, Galambos Kálmán, Engelbrecht P. Károly, P. Molnár László, Domonkos Lajos, Speray János Rák Ferenc, Czeiner János neveit, akik közül többen már a megérdemelt nyugdíjat élvezik, Hanzély János ellenben még ma is fiatalos ügybuzgósággal látja el az egyesület pénztámoki tisztét. Az egyesület a
