A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
326 dolgozik, már mintegy 20 tanulót felszabadított. Vörös Sándorné, a „Fővárosi Gőzmo- sóda” túl. Király u. 49. 1907 óta űzi az ipart, 1928 óta önálló. Férje az olasz harctéren volt, a szakmában dolgozik. Wanaus Károlyné, vésnök. Károly kir. út 22. W. K. 1863-ban szül., Bécsben 1881-ben szab. 1881-ben alapította vállalatát, melyben 22 évi szorgalmas munkával kivívta, hogy egyike a legjobbaknak jelzővel honorálták. 1913-ban el- húnyt. Azóta neje vezeti a vállalatot, második férjével, Winkler Adolffal közösen. Weinber Gyula, a „Globus” kelmefestő és vegytisztító üzem túl. Viola u. 17. Budapesten 1889-ben szül. Tisztviselő volt. 1926-ban alapította a vállalatot, melynek 10 fiókja van. 42 hónapig orosz hadifogságban volt. Weinreb Nándor, vésnök. Wesselényi u. 13. Szül.: 1893., szab.: 1914-ben a Neumann-cégnél, hol később társ lett. 1918-ban alapította mai üzemét, melyben arany-, ezüst-, érc- és kővéséssel foglalkozik. Stancák, gummibélyegzők, pecsétnyomók, zománc-, réz- és öntöttáb- lákat a legszebb kivitelben készít. Weisz Andor, a „Király” gőzmosó túl. Tel.: 851—29. Weisz Lipót, fehérneműtisztító. Aradi u. 27. Weisz Márton, szűcsm. Király u. 17. Szül.: 1886., szab.: 1893. Erdélyben, Ausztria és Németországban töltött éveket a szakmában. Végigküzdötte a háborút s leszerelése után, 1919-ben alapította vállalatát. 1911-ben ezüst éremmel és díszoklevéllel tüntették ki. Neje: Löb Eszter. > Weiszenstein Bernát, szücsm. Király u. 6. W'ertheimer Róza, esernyőkészítő. Kecskeméti u. 9. Tel.: 842—88. Witt Gyula, szűcsm. Mészáros u. 2. Dunaföldváron 1893-ban szül., 1908-ban szab. A fővárosban praktizált. 1923-ban önállósította magát. A Szűcsm. Orsz. Szöv. ig. tagja. A háborúban őrm. volt. Neje: Magéra Teréz. Zelmanovics Dávid, szűcsm. Wesselényi u. 29. 1885-ben szül., 1901-ben szab. Budapesten és Wienben gyarapította szaktudását. 1921-ben alapította vállalatát. 6 segéddel és 2 tanonccal dolgozik. 1914 —18-ig volt katona, az olasz fronton harcolt. Zsoldos Nándor, vésnök. Fő u. 7. Bécsben 1872-ben szül., Budapesten 1889-ben szab. 1897-ben alapította meg üzemét, melyben arany-, ezüst-, réz- és acélvéséseket művészi tökéletességgel készít. Résztvett a háborúban. Neje: Sészka Anna. Nándor fia hegedűművész. Esztergályosmesterek: Brandeisz Péter, esztergályos m., Sajó ucca 5. Szül. 1869-ben Harkapusztán; szab. 1891-ben Budapesten. Önállósításáig a fővárosban szerzett mint segéd gyakorlatot. Műhelyében saját tervezésű facsillárokat gyárt és képkeretezéssel foglalkozik*. Munkájával ezüstérmet és díszoklevelet nyert. Eddig 8 jól kiképzett tanuló szabadult műhelyében. Bukovits László, esztergályos m., Murányi u. 48. Dán Rudolf, esztergályos és faszobrász, Andrássy út 54. Deutsch Jenő, esztergályos m., Kisfuvaros u. 8. Szül. 1892-ben; szab. 1908-ban Budapesten. Önállósításáig a főváros műhelyeiben szerzett tökéletes gyakorlatot. 1922-ben alapított, 2 HP motorral felszerelt műhelyében tömegárut termel. 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. A világháborút az olasz és orosz frontokon küzdötte végig. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k.. Neje: Tamás Karolin. Elmer István, esztergályos m K: csa ucca 14. Szül. Őrszálláson 1881-ben; szab. Szabadkán 1897-ben. Tíz évi segédeske- dés után megnyitott önálló műhelyében kizáróan pipaszárakat és szopókákat készít.. E téren az egyedüli speciális üzem a fővárosban. Gyártmányait nagyban maga hozza forgalomba. A világháborúban részt vett. Neje: Viesner Berta. Gallwitz Károly, műesztergályos m., a Gallwitz Testvérek cég beltagja, Párisi ucca 9. Tel.: 892—50. Szül. 1886-ban; szab. 1902-ben Budapesten. Atyjának 1880-ban alapított üzemét 1919-ben vette át. Az üzem főleg sétabotokat készít, maga a cég pedig egyik legmegbízhatóbb és legelegánsabb forrása a csont és fafaragásoknak, valamint bijou cikkeknek (sakk, tajtékpipák, szipkák, pálcák, öngyújtók, stb. stb.) Gallwitz a világháborúban az orosz fronton küzdve, megsebesült. Neje: Hergár Mária. Giszinger Ferenc, esztergályos m., Thék Endre u. 33. Szül. 1887-ben; szab. 1902-ben Bácsalmáson. Segédévei alatt megfordult Németország nagy városainak műhelyeiben és szakmáját tökéletesen elsajátította 1918-ban, 4 évi katonai szolgálat (kit. br. v. é.) után önállósította magát. Rajzmunkával foglalkozik. Neje: Tokaji Mária.
