A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
294 kintetben megfelelő 4 helyiségből álló műhelyét. A nagy körültekintéssel vezetett üzletben szakképzett személyzet áll vendégei rendelkezésére. Neje: Taigiszer Irén. Oszvald Ferenc, úri- és női fodrász m., Selmeci út 6. Született 1901-ben Veszprémben, felszabadult Budapesten 1919-ben. Több vidéki városban töltött gyakorlat után Budapest jobb műhelyeiben folytatta segédeskedését. 1928-ban lett önálló mesterré. Szakértelemmel vezetett műhelyében 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. 1921-ben nőül vette Kiinger Juliannát. Oberst József Oszvald Ferenc Őry József, úri- és női fodrász m., Horthy M. út 25. Paczolay Ferenc, úri- és női fodr. m., Csengeri u. 33. Budapesten szül. 1898- ban és szab. 1916-ban. A főváros kiváló mestereinél gyarapította mint segéd szaktudását. 1916-ban nyitotta meg üzletét. Pajtás András, az Ipt. alelnöke, úri- és női fodr. m., Angol u. 26. Szül. 1873-ban Debrecenben, ugyanott szab. 1889-ben. Segédévei alatt megfordult az ország nagyvárosaiban és már akkor is fontos szerepet töltött be kartársai között. 1896- ban saját erejéből önállósította magát szülővárosában, majd 1909-ben Budapesten nyitott üzletet, melyet a legmodernebben szerelt fel. Jelenleg 1 segéd, 1 manikür és 1 tanonc dolgozik a keze alatt. Már 6 tanoncot szabadított. Az Jpt.-nek 3 éven át volt előljárósági tagja, 1923 óta alelnöke. A világháborúban 36 hónapot töltött az olasz fronton, egyszer sebesült. Neje: Viola Borbála. Gyermekei: Bo- riska és András. Pandurovics György, fodr. m., Váci u. 41. Szül. 1876-ban Mezőzsadány községben, 1894-ben szabadult Vingán. Szaktudása fejlesztése céljából Brassóba, majd Tusnádra ment, honnan Budapestre jött. 1906-ban átvette mostani üzletét, mely egyike a legrégibb pesti műhelyeknek. 2 segéddel dolgozik. Az Ipt. egyik vezető egyénisége. A „Sólyom” túrista egylet egyik alapító tagja és túramestere. Részt vett a világháborúban. Neje: Krizsán Emilia. Palló Lajosné, szül. Ecker Róza, úri- és női fodr. Tel.: Aut. 802-08. József tér 11. Szül. Budapesten. Üzletét, amelyet volt férjétől, Bedő Antaltól vett át, 1921 óta vezeti. A legjobb társadalmi osztályhoz tartozó közönségét 5 segéd, 2 tanuló és 3 manikűrös szolgálja ki. 1922-ben ment férjhez. Férje MÁV tisztviselő. Pamuk Sándor, úri- és női fodr. m. Telep u. 23. Szül. 1879-ben, szab. 1899-ben Budapesten, mint segéd Áranyosmaróton és a fővárosban dolgozott. 1906-ban önállósította magát és gazdag szaktudását üzlete fellendítésére fordítja. 1916-ban gróf Szalis-Szévér vezérezredesnek, majd báró Rőmen, a második belgrádi katonai főkormányzó és akkori horvát bánnak udvari fodrásza volt. Egy segéddel és 1 tanulóval dolgozik. Bírósági ülnök. A világháborút a szerb fronton küzdötte végig. Kétsíer sebesült. Kit.: ez. v. é., kor. vaskereszt, K. cs.-k., seb. érem és 6 éves szóig. kér. Neje: Lukács Margit. 2 kis leánykája van: Erzsiké és Mariska. Papp Gyula, úri- és női fodr. m., Krisztina körút 141. Szül. 1901-ben, szab. 1917- ben Gyulán. Segédévei alatt Budapesten gyarapította szaktudását. 1929-ben átvert műhelyét modern nívóra emelte és 2 segv.-d és 1 tanonc közreműködésével végzi szakképzett munkáit. Az I. kér. Iparoskor v. tagja. Papolczy Lajos, úri fodrász m. Csáky ucca 24. Pártos Jenő', úri és női fodrász m. Almássy tér 1. Szül. 1894-ben Gyepuka- ján, félsz. 1910-ben Devecserben. Segédi gyakorlatát Tapolcán és Budapesten szerezte meg. 1929-ben alapította meg önálló üzletét, melyet nagy szaktudással és odaadással vezet. A világháborút az olasz fronton küzdötte végig. Kit.: Kis ez. v. é., br. v. é., K. cs. k. Neje: Horváth Ida. Pajtás András Pamuk Sándor