A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

280 Komlósi Pál, úri fodr. m., Wekerle S. u. 19. Szül. 1868-ban, szab. 1885-ben Nagyváradon. Hosszabb időt töltött mint segéd Nagysebesen, Pécsett és Budapes­ten. 1906 óta önálló. Jelenleg 2 segéddel dolgozik. A millenáris kiállításon tökéle­tes munkáját br. éremmel és két arany­nyal jutalmazták. Részt vett a világhá­borúban a szerb fronton. Neje: Sori Ka­talin. Koncsik István, úri fodr. m., Gyömrői út 1. Szül. 1894-ben Budapesten, szab. 1906-ban Csengődön. Segéd korában Bu­dapest és Cegléd műhelyeiben fejlesztette szaktudását. 1918-ban önállósította ma­gát. Jól berendezett műhelyében 1 segéd­del és 1 tanulóval dolgozik. A világhábo­rúban 6 havi frontszolgálat után orosz fogságba került, ahonnan 1920-ban jött haza. Neje: Tallián Sarolta. Koncsik István Konheiszer Nándor, úri fodr. m., Maj- láth u. 47. Budapesten szül. 1907-ben és szab. 1925-ben. Szakképzettségét jobb budapesti mestereknél tökéletesítette és elvégezte a hölgyfodrász tanfolyamot is. 1930 február 1-én önálló üzletet ala­pított. Kontró János, borbély és fodrászmes­ter, az Ipt. elnöke. Lakás: Csengery u. 49. Üzlet: Aréna út 70. 1876-ban Erdő- kállón született, 1892-ben Vácon szaba­dult fel. Mint segéd győri, pécsi és bu­dapesti jeles mestereknél dolgozott. Több ízben volt külföldi tanulmányúton. 1911- ben önállósította magát saját erejéből. Háború előtt fióküzlete is volt, de azt a hadbavonulásával megszüntette. 1923 óta az Ipt. elnöke 3-szori egyhangú vál. alap­ján, az Ipt. alelnöke; a Sólyom Túrista Egy. díszelnöke, a Kamarának a tisztes­ségtelen verseny kiküszöbölésére alakult bizottság tagja, szakcsoport biz. tag stb. A VI. kér. községi elöljáróság vál. tagja volt; iskolaszéki tagságot is töltött be éveken keresztül. Vezetésre predesztinált egyéniség, aki nagy szeretettel és hoz­záértéssel áldozza magát a közért. A bécsi 1927-es világkongresszus alkalmá­val nagy aranyéremmel tüntették ki. A világháborúban szolgálatvezető őrmesteri ranggal szolgált, hol a K. cs.-k., kor. vas és kor. ezüst érdemkereszttel tüntette­tek ki. Kordélyos József, fodr. m., Hajó u. 12. Kopriva Gyula, úri fodr. m., Apát u. 24. Szül. Szentendrén 1893-ban, szab. 1910- ben Budapesten. A fővárosban szerezte meg segédi gyakorlatát. 1928-ban ön­állósította magát és az átvett üzletet szorgalmával modem színvonalra emelte. 1 tanonccal dolgozik. A világháborút vé- gigküzdötte. Neje: Komstein Róza. Korponai Béla, úri- és női fodr. m., Wurm u. 5. Kosa Sándor, úri fodr. m., Lenke úti áll. telep, I. csop. 104. Szül. Dobsinán 1885-ben, szab. Sátoraljaújhelyen 1901- ben. Miskolcon, Kassán és Budapesten segédeskedett, majd kiváló szaktudással felszerelve 1920-ban saját erejéből önálló üzletet nyitott. A világháborúban részt- vett. Neje: Bacsa Ilona. dr. Kosztolányi Lajos, az Ipt. jegy­zője, szfőv. fogalmazó. Lakás: gr. Haller u. 18. Szül. 1904-ben Érsekújvárok. Kö­zépiskolai tanulmányait Budapesten 1922- ben végezte. A Budapesti P. P. tudomány egyetemen 1926-ban avatták doktorrá. A testületnél 1927 óta tölti be nagy ügy­buzgalommal és lelkesedéssel a jegyzői tisztet. Működése alatt az Ipt. székházára 2 emeletet húztak; szervezte a tovább­képző tanfolyamokat és meghonosította az évenkinti fésülőversenyeket táncvigal­makkal kapcsolatban. Jelen munkában a fodrászipartestület története is az ő tol­lát dicséri. 1927-ben nősült. Neje: Bede Ilona. Kovaltsik Gyula, úri fodrász m., József körút 87. Szül. Orosházán 1884-ben, szab. u. ott 1901-ben. 17 éven át dolgozott mint segéd Effenberger József budapesti cég­nél. 1918-ban átvette a már 35 éves Komlósi Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom