A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

239 Tóth Mihály, férfiszabó m., Fő u. 40. Szül. 1884-ben Bodajkon; szab. Móron 1900-ban. Székesfehérvár és Budapest műhelyeiben szerezte meg segédi gya­korlatát 10 évig főszabász volt. 4 segé­det foglalkoztató jóhírű műhelyét 1920- ban alapította. Elvégezte a főv. iparrajz szakiskola 3 évfolyamát. A II. kér. Ip. Kör vál. tagja, stb. A világháborúban szakaszvezető volt és a következő ki­tüntetéseket kapta: kisez. v. é., kétszer a br. v. é., K. cs.-k., vask. és szóig. é. Neje: Pallagi Mária. Tóth Mihály, férfiszabó m., Hajós u. 27. Szül. 1879-ben Jánoshidán; szab, Alsószentgyörgyön 1895-ben. Segédi gyakorlatát Szentes, Jászberény és Bu­dapest műhelyeiben szerezte meg. 1905- ben önállósította magát. Műhelyében 1 segédnek és 1 tanulónak ad munkát; ed­dig 3 tanulót szabadított. A Szabóip. Term. Szöv.-nek tagja. A világháborút a szerb fronton küzdötte végig. Kit.: br. v. é., K. cs.-k., vöröskereszt, stb. Neje: Ferenczy Róza. Tóth Sándor, férfiszabó m., Fáik Miksa u- 18—20. Szül. 1896-ban Nagypáró köz­ségben, szab. Budapesten 1913-ban Ma- ticza István műhelyében, ahol egy ideig mint segéd tovább dolgozott. Több nagy műhelyben egészítette ki szaktudását, amíg 1926-ban meg nem nyitotta önálló műhelyét. 1 segédet és 1 tanulót foglal­koztat. Mint tanonc elismerő okl.-et nyert. Részt vett a Technológia szabá- szati tanfolyamán. Neje: Körmendy Teréz. Trenk Bernát, férfiszabó m., Ráth György u. 20. Szül Belgrádban 1886-ban; szab. Szabadkán 1903-ban. Segédideje alatt dolgozott Prága és Bécs műhelyei­ben. 1912 óta önálló mester; kizáróan rendelésre készít elsőrendű munkát. A világháborúban 24 havi frontszolgálata alatt harcolt az orosz, szerb és olasz frontokon. Neje: Papp Mária. Turcsán Gyula, férfiszabó m., Kálvária ucca 19. Szül. Szenesfalun 1890-ben; szab. Besztercebányán 1908-ban. Segéd­idejét Salgótarján és Budapest műhelyei­ben töltötte. 1 segédet foglalkoztató mű­helyét 1920-ban nyitotta meg. A világ­háborúban megsebesült. Kit.: K. cs.-k. Neje: Szujapang Ágnes. Turányi János Jenő, férfiszabó m. Ho- ránszky u. 21. Szül. 1895-ben Nemes- diskán, szab. 1913-ban Budapesten. 1924- ben alapított műhelyében főként férfi- és női lovaglóruhák készítésével foglal­kozik. 1 segédnek ad munkát. Házi sza­bója a Nemzeti Lovardának. A világ­háborúban résztvett. Neje: Polonyi Zsu­zsanna. Töröcsik Nándor, katonai és polgári szabó m., Tompa u. 13. Szül. 1888-ban, szab. 1905-ben Jászkarajenőn. Kezdetben Szolnokon dolgozott mint segéd, majd Budapestre jött és önállósításáig (1917) előkelő fővárosi mestereknél tökéletesí­tette magát a szakmában. A világháború, amelyet végigharcolt, tényleges katonai szolgálatban találta. Mint rokkant sze­relt le. Neje: Horváth Julia. Török Pál, férfiszabó m., Tompa u. 13. Szül. 1875-ben Jánoshalmán, szab. 1893- ban Szabadkán. Segédéveit Budapest elő­kelő műhelyeiben töltötte. 1908-ban lett önálló. 1 segédet alkalmaz műhelyében. A világháborúban az orosz harctéren teljesített szolgálatot. Kit.: K. cs.-k. Neje: Tóth Mária, Pál fia a szakmában dolgozik. Törjék Sándor, férfiszabó m., Rózsa u. 25. Szül. Héreg községben 1877-ben; szab. Tatatóvárosban 1893-ben. Szakis­meretei bővítése céljából a fővárosba jött és itt nagyobb műhelyekben folytatott segédi praxist. 1912-ben önállósította magát. A világháborúban 1915—1918-ig teljesített katonai szolgálatot; volt orosz hadifogságban is. Neje Kutényi Rozgonyi Zsuzsanna. Árpád fia műhelyében szaba­dult és ugyanitt dolgozik. Tóth Mihály Tóth Sándor Török István

Next

/
Oldalképek
Tartalom