A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

23S dapesten. Önállósításáig a fővárosban segédeskedett. 1 segédet és 1 tanulót fog­lalkoztató műhelyét 1913-ban nyitotta meg. Szakképzettsége és tudása bizto­sítják műhelye népszerűségét. A világ­háborút a szerb és albár fronton küz­dötte végig. Szirmay Róbert, férfiszabó m., Üllői út 113. Született 1904-ben Budapesten. Középiskolái elvégzése után kezdett a szakmához; 1922-ben szabadult. Bécs- ben és Párizsban folytatta tanfolyamokon és műhelyekben tanulmányait. Elsajátí­totta a női francia szabóságot is. 1925- ben nyitotta meg műhelyét. Elismert jó munkája és fejlett ízlése a legjobb ren­delőkört biztosítja részére. A Sz. 0. Sz. tagja. Neje: Schwartz Ilona. Szimet Kálmán, férfiszabó m., Kis­diófa u. 8. Szül. Budapesten 1888-ban, ugyanitt folytatta segédi tevékenységét 1925-ig, mikor önállósította magát. Régi szabóiparos családból származik, atyja 52 éven keresztül vezette jónevű szabó­műhelyét. 1 segédet, 1 tanulót foglalkoz­tat. 1909—1918 végéig volt katona. Háború alatt a román, orosz és olasz fronton küzdött. Kit.: br. v. é. és K cs.-k. Neje: Varga Mária. Fiai László és Kál­mán. Szinthuber Lőrinc, férfiszabó m., Lajos ucca 69. Szül. 1872-ben; szab. 1892-ben Budapesten, ugyanitt dolgozott mint se­géd 1897-ig, amikor önálló lett. Műhe­lyében 1 segéd és 1 tanuló talál munkát. Eddig 3, az iparban jól bevált tanulót szabadított. Veje Mideisz György műhe­lyében dolgozik. Szisz Ferenc, férfiszabó m., Dembin­szky u. 11. Szül. 1892-ben Szokolya köz­ségben. Szab. Vácon 1910-ben. Mint segéd Budapest nagyobb műhelyeiben tökéle­tesítette szakismereteit. 1923-ban lett önálló. Nagy forgalmú műhelyében több segéddel vásári árut készít. A világhá­borúban orosz fogságba került, ahol foly­tatta szakmáját. Neje: Mikolitz Szidónia. Szita Sándor, férfiszabó m., Városház ucca 16. Szlávik Lajos, férfiszabó m., Murányi ucca 24. Szül. 1906-ban; szab. 1922-ben díszoklevéllel kitüntetve, Budapesten. Mint segéd jónevű fővárosi mestereknél gazdagította szakmabeli ismereteit. 1929 óta önálló. Műhelyében 1 segéddel és 1 tanulóval végzi elsőrendű szakmunkáit. 1928-ban nőül vette Bence Rózát, Bencze Lajos szabómester leányát. Szliaczky József, férfi és nőiszabó m., Kecskeméti u. 8. Szül. 1889-ben Rózsa­hegyen; szab. 1906-ban ugyanott. Buda­pesten eltöltött segédideje alatt elsajá­tította a nőiszabóságot. 1919-ben alapí­totta műhelyét; amelyben 2 segédet és 1 tanulót! foglalkoztat. Eddig 12 tanulót szabadított. Részt vett a világháborúban. Neje: Gulyás Gizella. Szlovék Imre, férfiszabó m., Izabella ucca 82. Szül. 1899-ben; szab. 1922-ben Budapesten. Ugyanitt dolgozott mint se­géd atyja műhelyében és Kovács Adolf cégnél. Önálló műhelyét 1923-ban alapí­totta. A világháborúban részt vett. Kit.: K. cs.-k. Szloboda József férfiszabó m., Bíbor u. 5. Szül. Várpalotán 1876-ban, szab. ugyanott 1893-ban. Hosszabb időn át működött mint szabász Székesfehérvá­ron és a főváros előkelő műhelyeiben. Önálló műhelyét 1918-ban nyitotta meg, 1 segédet foglalkoztat. Neje: Wéber Vilma. Szlávi Pál, férfiszabó m., Dob u. 50. Budapesten szül. 1866-ban, ugyanitt szab. 1883-ban. Bécs és Grác nagy műhelyei­ben képezte magát mint segéd, dolgozott Budapesten is. 1921 óta önálló mester. 4 évig elnöke volt a Rokkantegy.-nek, je­lenleg jegyzője. Neje: Kohn Róza. Szmetana József, férfiszabó m., Viseg­rádi u. 92. Szül. Egerben 1877-ben; szab. Gyöngyösön 1892-ben. A főváros jobb műhelyeiben dolgozott mint segéd és kellő gyakorlat után 1921-ben nyitotta néh. Székelyhidy Béla Székelyhidy József Szimet Kálmán Szlávik Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom