A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

23! Szabó Vendel, férfiszabó m., Petne- házi u. 32. Szül. 1887-ben Nagyatádon; szab. Barcson 1902-ben. Mint segéd a fő­város műhelyeiben tökéletesítette szakis­mereteit. Rendelésre dolgozó műhelyét 1909-ben nyitotta meg. A világháborúban tanúsított vitézségét kisez. v. é., br. v. é. és K. cs.-k.-el tüntették ki. Neje: Táska Erzsébet. Fia műhelyében tanulja a szakmát. Szabó Pál, férfiszabó m., Bors u. 20. Szül. 1866-ban Iklódon; szab. Kiskúnfél­egyházán. Önállósítása előtt Budapest és Debrecen műhelyeiben dolgozott mint segéd. 1902-ben alapított műhelyében je­lenleg 1 segéddel dolgozik. Tagja a Kér. Ip. Orsz. Szöv.-nek. A világháborúban részt vett. Neje: Geizler Mária. Szakmándy János, férfiszabó m., Cu­kor u. 5 Szül. Nyárádon 1866-ban; szab. Budapesten 1885-ben. Bécsben és a fővá­ros előkelő műhelyeiben töltötte segéd­éveit. 1896 óta önálló mester. Elvégezte a szabászati tanfolyamokat. Az Ipt.-nek v. előljárósági tagja. 1899-ben nőül vette Hollósy Gizellát. Szalay István, szabó m., Berzsenyi u. 5. II. em. 15. Nyíregyházán 1892-ben szül.; u. ott 1910-ben szab. Segéd Nyír­egyházán és Budapesten volt, tanul­mányútja során Párisban dolgozott. 1910- ben oklevéllel tüntették ki. Háború alatt az orosz és francia harctereken volt, kit. br. v. é. és K. cs.-k. 1920 óta önálló mes­ter. Neje: Szégner Emilia. Szalay László, férfiszabó m., a Szalay Testv. cég beltagja, Molnár u. 11. Szül. 1889-ben Kiskúnfélegyházán, u. ott szab. 1905-ben. Segédi gyakorlatát szülőváro­sában szerezte meg, utána Budapesten dolgozott, mint szabász. A társascéget fivérével 1919-ben alapították. 1915-ben bevonult és a 30. honvéd gyalogezred kötelékében szolgált. Rokkantként szerelt le. 1912-ben nőül vette Urbán Rozáliát. Szálkái Pál férfiszabó m., Ranolder u. 13. Szül. 1895-ben Balassagyarmaton, ugyanott szab. 1911-ben. 1919-ben szülő­városában önállósította magát, műhelyét 1929-ben helyezte át Budapestre. Jelen­leg elsőrendű munkát készítő műhelyé­ben 2 segéddel dolgozik. A világháború­ban az olasz fronton megsebesült. Hábo­rús kit.: br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. 1923-ban megnősült. Szalay Mihály, férfiszabó m., a Szalay Testvérek cég beltagja. 1877-ben Kiskún­félegyházán szül.; szab. u. ott 1891-ben. Segédévei alatt szülővárosában, majd Budapesten dolgozott mint szabász, szak­tudásban egyre tökéletesedve. 1919-ben fivérével társulva, önállóvá lett. A mű­helyben 4—5 segéddel és 2 tanonccal ké­szülnek elsőrendű, mérték szerinti ruhák. Tagja a Sz. O. Sz.-nak és a Kér. Szabó Ip. Egyl.-nek A világháborúban részt vett. Neje: Urbán Juci. Szalaváry Ferenc, férfiszabó m., Gi­zella út 29. Szül. 1892-ben Nagykanizsán. Segédi prakszisát szabadulása (1909) után Budapest és Bécs előkelő cégeinél szerezte meg. 1926 óta önálló. Dicséretes segédi oklevele és a Technológia szabá­szati tanfolyamáról szóló bizonyítványa igazolják kiváló szaktudását. A világhá­borúban az orosz és szerb fronton har­colt, háromszor megsebesült. Kit.: K. cs.-k. és seb. é. Neje: Herman Erzsébet. Szalkay Ferenc, férfiszabó m., Hársfa u. 41. Szül. Kecskeméten 1881-ben, szab. szülővárosában 1899-ben. Mint segéd az ország nagyobb városaiban és Boszniában tökéletesítette magát a szakmában. 1913- ban önálló lett. Jól foglalkoztatott mű­helyében állandóan 1 segéd és 1 tanuló dolgozik. A Szabó Kisip. K.-nek vál. tag­ja. Neje: Csorba Mária. Szarnék Antal, férfiszabó m., Kisdiófa ucca 3. Szász Lajos, férfiszabó m., Hajós u. 26. Szül. 1881-ben Magyarszőgye község­ben; szab. 1899-ben Budapesten. A fő­városban és Szlavónia műhelyeiben fej­lesztette mint segéd szaktudását. Elvé­gezte a szabászati tanfolyamot és 1912- ben önállósíotta magát. 2 tanulót és 1 segédet foglalkoztat. 1899-ben elismerő Szabó Lajos n. if j. Szopun Antal Szabó Pál Szakmándy János

Next

/
Oldalképek
Tartalom