A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
218 éveinek. 1914—18-ig katonai szolgálatot teljesített. 1918-ban önállósította magát. 1 segéddel dolgozik. Szorgalma és szak- képzettsége jó munkájának garanciája. Neje: Engelsberg Adél. Rubin Szíjjá Baruch, férfiszabó m., Dobozi u. 15. Szül. 1885-ben Gorlicén; u. ott szab. Önállósításáig Budapest műhelyeiben fejlesztette szakismereteit. 1913 óta vezeti, tömegmunkát termelő, forgalmas műhelyét. 1909-ben nőül vette Bresmann Esztert. Rusz László szabó m., Dugonics u. 12/b. Pancsován 1896-ban szül.; u. ott 1912-ben szab. Segéd szülőhelyén és Budapesten volt. 1929-ben önállósította magát. Oklevéllel kitüntetett mester. Háború alatt 36 hónapig volt a harctéren. Három nyelvet beszél. 1925-ben megnősült. Neje: Marschalek Irén. Rusz Péter, férfiszabó m., Fhg. Sándor ucca 9. Szül. Bakonyoszlop községben 1890-ben; szab. Zircen 1909-ben, ugyanitt kezdte meg segédi tevékenységét, később a főváros nagy műhelyeiben folytatta önállósításáig, 1929-ig. Rendelésre dolgozó műhelyében 1 segédet foglalkoztat. A világháborúban 1 havi frontszolgálat után orosz hadifogságba került, ahol 6 évig szenvedett. Neje: Francsics Erzsébet. Ruszinka Antal, férfiszabó m., Klauzál tér 12. Ruttner Salamon, férfiszabó m., Konti ucca 5. Szül. 1895-ben Máramarosszige- ten; szab. 1913-ban Budapesten, ahol 9 esztendeig mint segéd is dolgozott. Vásári munkával foglalkozó szabóságát 1922-ben alapította. A háborúban katonai szolgálatot teljesített. Neje: Pollák Jolán. Rusbatzky János, férfiszabó m., Ráday u. 47. Szül. 1885-ben Svedler községben, (Szepes m.), szab. 1901-ben Jászon. A Felvidék városaiban, Székesfehérváron és Budapesten tökéletesítette jobb mesterek mellett mint segéd szaktudását. 1912-ben önállósította magát. Elvégezte a szabászati tanfolyamot. Neje: Kunzer Erzsébet. Salamon Antal, férfiszabó m., Hajó u. 8—10. Szül. Oszló községben 1879-ben; szab. Marosvásárhelyen 1896-ban. Önállósítása (1906) előtt Nagyváradon és Budapesten segédeskedett. Kizáróan rendelésre, I-a kivitelben dolgozó műhelyében 3 segéd és 1 tanuló talál munkát» Végigküzdötte a világháborút. Kit.: br. v. é. és vas é. k. Neje: Blau Teréz. Salamon Zoltán, szabó m., Hegedűs Sándor u. 23. Samu Ferenc, férfiszabó m., Vilmos császár út 4. Szül. Túr községben 1881- ben; szab. Esztergomban 1898-ban. Segédidejét Budapest előkelő műhelyeiben töltötte. Elsajátította az egyenruhaszabóságot. 1908-ban létesített műhelyében polgári és egyeruhaszabósággal foglalkozik. A világháborúban 43 hónapot a fronton töltött. Neje: Benedek Róza. Sámuel József, férfiszabó m., Teleky tér 3. Szül. 187-5-ben; szab. Szászrégen- ben 1890-ben. Kolozsvár, Nagyvárad, Budapest, Bécs és Berlin fontosabb állomásai segédéveinek. 1902-ben önállósította magát. Műhelyében rendelésre dolgozik. A világháborúban részt vett. Neje Györk Ida. Miklós fia a szakmát tanulta. Samráli Károly, férfiszabó m., Nefelejts u. 32. Szül. 1892-ben; szab. 1910- ben Nagykárolyban. Nyolc éven át gyakorolta Budapest nagy műhelyeiben mint segéd iparát. 1918 óta vezeti mérték szerint, rendelésre dolgozó önálló műhelyét. A világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Samu István, férfiszabó m., Pauler u. 2. Szül. 1868-ban Garamvezekény község- ban; szab. Léván 1883-ban. Segédéveit Esztergom, Komárom, Kecskemét, stb. városokban töltötte és nagy szakképzettséget szerzett magának. 1885-ben kitüntetést nyert munkájáért. 1897 óta mint önálló mester működik. A társadalmi és iparoséletben élénken részt vesz. (Sz. O. Sz., Kér. Ip. Szöv. tagja.) A világháborúban 2 évig küzdött. Neje: Veres Mária. Sarkadi Nagy István, férfiszabó m., Zsigmond tér 6. Szül. 1897-ben Szentesen; u. ott szab. 1914-ben. Szakismereteit a főváros műhelyeiben tökéletesítette. 1918- ban alapította kizáróan rendelésre, elsőrendű munkát termelő műhelyét, amelyben 1—2 segéddel dolgozik. Neje: Tóth Erzsébet Valéria. Sánta Imre, férfiszabó m., Bokréta u. 34. Szül. 1888-ban; szab. 1906-ban Budapesten. Hosszú időt töltött mint segéd a Rusz László Rusbatzky János
