A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest

187 önállósította magát. Műhelyét nagy szak­értelemmel és kitartással vezeti. Neje: Hoffmann Paula. Kovács Ferenc, férfiszabó m, Alsóerdő­sor 6. Szül. 1885-ben Kiskunfélegyházán, ugyanott szab. 1902-ben. Önállósítása (1912) előtt mint segéd Budapest tekin­télyes mesterei mellett fejlesztette tudá­sát és ízlését. 3 segédet és 1 tanulót fog­lalkoztat. Mint tanonc kitüntetést és pénz jutalmat nyert. Neje: Sándor Ágnes. Kovács Ferenc Kovács György Kovács György, férfiszabó m., Dohány u. 88. Szül. Kéthely községben 1893-ban, szab. Felsősegesden 1911-ben. Mint segéd előbb Nagykáta, majd Budapest legjobb műhelyeiben fejlesztette szakismereteit. 1926 óta önálló. Műhelyében 6 segédnek és 1 tanulónak ad munkát. A világhábo­rúban 1914-től részt vett, 1920-ban jött haza francia fogságból. Kétszer megsebe­sült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Pet- rocsek Zsófia. Kovács E. Ede, férfiszabó m., Pál u. 6. Szül. 1876-ban Osztopa községben; szab. 1894-ben Budapesten. Mint segéd a főváros jeles mestereitől tökéletesen elsajátította az egyenruhakészítést. Pol­gári és egyenruha szabóságát 1901-ben nyitotta meg. Jelenleg 2 segédet és 2 ta­nulót foglalkoztat. 15 éven át elölj, tagja volt az Ipt.-nek; alapítója és vál. tagja a Szabó Kisip. Körének. Neje Schlesinger Gizella. Kovács György, férfiszabó m., Alkotás ucca 3. Szül. Parajdon 1891-ben; szab. Csíkszeredán 17 éves korában. Kolozs­vár, Bécs és Budapest jobb mestereinek keze alatt fejlődött kiváló szakemberré. 1922-ben alapította műhelyét, melyben 2 alkalmazottal rendelésre dolgozik. A világháborúban négyszer sebesült. Kit.: kisez. v. é., br. v. é. K. cs.-k. és seb. ér. Neje: Litroy Piroska. Kovács István, férfiszabó m., Hemád u. 12. Szül. 1891-ben, szab. 1906-ban Döb- rökön. Segédévei alatt Dombóvár, Kapos­vár és Budapest műhelyeiben töltött hosz­szabb időt. 1921 óta foglalkozik mint ön­álló mester konfekciós szabósággal. Vé- gigküzdötte a világháborút, harcolt a ro­mán és orosz fronton. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Zalakó Borbála. Kovács János, férfiszabó m., Bors u, 21. Szül. 1876-ban Zsitvaujfalun; szab, Nyitrán 1892-ben. Szakismereteit Buda­pest jó műhelyeiben fejlesztette mint se­géd. Önálló műhelyét, amelyben 1 segé­det alkalmaz, 1906 óta vezeti. 1914—18-ig részt vett a világháborúban. Neje: Sipos- Karolin. Kovács József Bertalan, női- és férfi­szabó m., Váci u. 78—80. félem. 5. Szül. 1881-ben Tiszapüspökiben szab. 1898-ban Budapesten. A legelső fővárosi szalo­nokban fejlesztette tudását, majd Ber­linben szabászati akadémiát végzett, ahol oklevelet is nyert. De munkáit mint mes­ter is kitüntetésben részesítették: 1912- ben aranyéremmel és oklevéllel, 1924-ben díszoklevéllel, stb. 1907 óta önálló. Az ipari mozgalmak aktív szereplője, a Kér. Ip. Orsz. Szöv. Nőiszabó Szakoszt. elnöker az ipari továbbképző szakelőadója, a Kér. Ip. Orsz. Szöv. alelnöke, a Kér. és Ip, Kam. tagja, volt képviselőjelölt, stb. Részt vett a háborúban. Kovács József, férfiszabó m., Fhg. Sán­dor u. 42. Szül. 1881-ben Tápióbicskén szab. 1900-ban Budapesten, ahol a há­borús megszakítástól eltekintve, önálló­sításáig, 1924-ig, dolgozott mint segéd. A mellényszabóságban specializálta ma­gát. 1900-ban elismerő oklevelet nyert. A világháborúban sebesülten orosz fog­ságba esett, onnan megmenekülve, az olasz fronton harcolt. Neje: Breyer Anna. Kováts József, szabó m., Ferenc krt. 7. Szül. 1881-ben Ostfiasszonyf alván; szab. 1897-ben Celldömölkön. Szabadulási helyén, Grázban és Budapesten dolgo­zott mint segéd. A Weiner és Grünbaum és hasonló előkelő cégeknél eltöltött évek után, 1909-ben önállósította magát. Két segédjével a belváros nagy cégeinek szál­lít. 1914—18-ig szolgált, az orosz fron­Kovács E. Ede Kovács József

Next

/
Oldalképek
Tartalom