A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
142 ■nagy szaktudással és szorgalommal vezet. A világháborút a keleti frontokon küzdötte végig. Neje: Boross Gizella. Bacsovits István, férfiszabó m. Akácfa ucca 59. sz. Babusik Károly, férfiszabó m., Garay tér 8. Szül. Érsekujvárott 1888-ban, Komáromban szab. 1906-ban. Mint tanonc Mváló munkájáért elismerő oklevelet és jutalmat nyert. Az ország nagyobb városaiban töltött segédévei alatt gazdag szaktudásra tett szert. 1920-ban önálló műhelyt nyitott. Az orosz, ill. szerb fronton kétszer megsebesült. Neje: Gradvol Júlia. Bagdi János Bagdi János, férfiszabó m., Kistemp- lom u. 8. Szül. 1885-ben Debrecenben, szab. 1900-ban ugyanott. Segédidejének Nagyvárad, Miskolc, Kolozsvár és Budapest a főbb állomásai. 1920-ban nyitotta meg 2 segédet foglalkoztató szabóságát, amelyben üzletek részére dolgozik. A világháborúban kétszer megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Sipkovits Margit. Baits Emil, férfiszabó m., Váczi u. 79. Bajza Márton, férfiszabó m és úri divat kereskedő, Eskü út 6. Szül. Bács- :szentiván községben 1878-ban, Zombor- ban szab. 1895-ben. Magyarország, Ausztria és Németország nagy városaiban szerezte meg jártasságát szakmájában. 1904-ben önálló lett. 3 segéd és 1 tanuló nyer műhelyében alkalmazást. Az Ipt. számvizsg. tagja. Baross Szöv. Szabó Szakosz. alelnöke, a Sas-kör igazg. tagja stb. stb. 1930 június 5-én aranyérem és díszoklevél kitüntetést kapott az ipar terén szerzett érdemeiért. Baksay Sándor, férfiszabó m, Horthy M. út 54. Szül. 1877-ben, szab. 1893-ban Bölcskén. Mint segéd a fővárosban, kizáróan neves cégeknél dolgozott. Tanulmányúton Németországban is járt. 1904- ben Kalocsán lett önálló, majd újból 1911-ben Budapesten. Képesített polgári és egyenruha szabó. A Kalocsai Ipt.-nek vál. tagja volt ugyanott megalapítója az ip. otthonnak. Neje: Németh Teréz, hűséges segítőtársa a munkában. Bakonyi Sándor, férfiszabó m., Polgár u. 5. Szül. 1899-ben, szab. 1916-ban Pál- fán. Önállósítása (1924) előtt budapesti műhelyekben szerezte meg mint segéd a szükséges gyakorlatot. Kizáróan rendelésre dolgozik. Résztvesz a szakma gazdasági és társadalmi mozgalmaiban. Neje: Adler Ilona. Balczó János, férfiszabó m., Budai László u. 14. Szül. Szarvason 1893-ban, u. -ott szab. 1910-ben. Segéd idejét több fővárosi nagy műhelyben töltötte el és 1929-ben nyitotta meg műhelyét. Két segédet foglalkoztat. 1914-től kezdve vett részt a világháborúban, 1915-ben súlyosan megsebesült és mint rokkant szerelt le. Neje: Szélcsay Júlia. Balázs János, férfiszabó m., Horthy M. út 154. Szül. Székelyteleken 1885-ben, szab. Nagyváradon 1901-ben. Fiume és a főváros műhelyeiben töltötte segédidejét. A szakma elsajátítása után 1923-ban megnyitotta 1 segédet és 1 tanulót foglalkoztató műhelyét. Végigküzdötte a világháborút, kétszer megsebesült. Kit.: br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Berecz Zsuzsanna. _ Ba lázs Károly, férfiszabó m. Nádor ucca 15. szám. Balogh Béla, férfiszabó m., Semmel- weiss u. 5. Balogh Béla, férfiszabó m. Kisdiófa u. 10. szám. Balogh János, szabó m., Szigetvári u. 21. Baló Géza, férfiszabó m. Bosnyák u. 9. Szül. 1867-ben Székelyudvarhelyen. 4 középiskola elvégzése után tanulta M szakmáját. Felszab. 1883-ban. Egyike a főváros legrégibb mestereinek. 1889-ben lett önálló. Mostani üzletét 1918-ban alapította. 1893-ban remekben készült díszmagyarját oklevéllel tüntették M. A román megszállás elől menekült Óklárról (Udvarhely m.), ahol az Ipt. jegyzője és gazdája volt. Neje: Kováts Karolin. Balogh János Baksay Sándor
