A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
138 reknél folytatott gyakorlatot. Önálló 1926 óta. 1916-tól kezdve a fronton küzdött. Neje: Gangl Anna. Zelényi Béla, hentes m. Üllői út 53a. A fővárosban szül. 1864-ben. Itt folytatott szakmabeli tanulmányokat, 1879-ben szabadult fel. Nagy üzemekben gyarapította szaktudását és mester lett 1900-ban. Régi, érdemekben gazdag iparos. Zöldi Károly hentes m. Nagyfuvaros u. 25. Szentpéterszegen szül. 1884-ben. Nagyváradon tanult, ott szabadult fel 1904-ben Évekig folytatott szakmabeli gyakorlatot. Üzletét 1909-ben alapította. Műhelye motorikus erőre van berendezve. Törekvő, iparának élő mester. Ref. presbiter. Mozgósítástól kezdve küzdött a fronton mint tizedes. Br. v. é., K. cs.-k.-je van. Neje: Pál Ágnes Zwillinger Mórné, mészáros m. Közp. vásárcsarnok. Zwillinger Sándor, mészáros m. Közp. vásárcsarnok. Zsilka István hentes m. Gubacsi út 6. A budapesti férfiszabók ipartestülete. Amikor a törökök Budát elfoglalták, akkor alakult meg az első szabócéh mintegy 120 mesterrel. 1695-ben fektették fel az „Erste Pester Bürgerliche Schneidergewerbe Innung” alapító levelét. A céhszabályzatot kutyabőrre írva ma is őrzi a testület irattára. A pesti szabócéh 1872-ig állott fenn. A céh kötelessége volt a Kecskeméti ucca táján állott bástyák védelme, amit híven teljesített is. A Bástya u. 9. sz. házon levő emléktábla 143 hősi halált halt szabómester emlékét örökíti meg. A pesti szabó céh jogutóda az egyesített Pest-Budai férfi- és nőiruhakészítők^ ipartársulata lett, mely 13 évig állott fenn, hogy helyébe a budapesti férfi- és nőiruha- készítők ipartársulata lépjen. Az 1884. évi XVII. te. folytán a szabóiparosok az elsők között voltak, akik az ipartestületet megalakították. Alakuláskor a testületnek 393 tagja volt, amely azonban már az alakulás évében 730-ra szaporodott. A testület átvette az ipartársulat helyiségeit, vagyonát, a főváros rohamos fejlődésével azonban a helyiségek szűknek bizonyultak, minek következtében 1889-ben szentelték fel a kétemeletesre épített új székházat. A kilencvenes években már 1300 tagja volt a testületnek. 1892-ben a testület szakiskolát nyitott. Ugyanez évben vette meg a testület a Práter uccai házat a testületi közvetítő céljaira. A millennium évében ren- deztetett az első országos szabóipari kongresszus. A következő évben felállítják a nvuedíjpénztart. 1903-ban megalakult a budapesti egyenruha készítők köre, majd a
