A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
83 Scheiber Frigyes, címfestő m. Klauzál u. 12. Schenk Frigyes, mázoló m. Izabella ucca 72. sz. Schermann Adolf, festő és mázoló m. Dembinszky u. 41. Szül. 1870-ben Olsan- kán, felszab. 1896-ban Budapesten. 1910-ben lett önálló. Izidor fia harcolt az orosz és az olasz frontokon és kétszer megsebesült. Neje: Frank Júlia. Scheuman Gyula, szobafestő és mázoló m. Bajza u. 30. Tel. 151-67. Szül. 1879-ben Budapesten, szab. u. i. 1896-ban. Dolgozott mint segéd atyja műhelyén kívül Párizs, Berlin, Hamburg, Róma és Newyork nagyobb üzemeiben. Az ipar- művészeti iskola festőszakosztályának hallgatója volt 4 éven át. 1925-ben önállósította magát. Bevonult 1914-ben. Leszerelt 1918-ban. Neje: Breiner Anna. Schiller Vilmos, szobafestő m. Viola u. 32. Szül. 1875-ben Budapesten, felszab. u i. 1900-ban. Önálló 1902 óta. A tahitótfalui református templom, a budapesti Károlykaszárnya stb. szakmunkái dicsérik hozzáértését. Régi iparoscsalád sarja. Atyja nyomdász, nagyatyja asztalos volt. 54 havi frontszolgálat után leszerelt 1918-ban, mint őrvezető. Neje: Krausz Verona. Schmiedl Imre, szobafestő és mázoló m. Légszesz u. 2. Schmolka Sándor, szobafestő és mázoló m. Hársfa u. 57. Szül. 1892-ben Bresztovácon, szab. Szentesen 1908-ban. 1920-ban lett önálló. A déli harctéren szolgált, 1918-ban szerelt le. Kit.: Érd. kér., K. cs. k. Neje: Sük Hermina. Schöfer Ernő, szobafestő és mázoló m. Horánszky u. 25. Szül. 1900-ban Budapesten, felszab. 1918-ban. Mint segéd Ausztriában, Olasz- és Németországban folytatott gyakorlatot. 1928 óta önálló. Atyjának 1910-ben alapított üzemét vette át. 1911-ben nagy ezüstérem kitüntetést nyert. Atyja Ipt. elülj, tag és az Orsz. Ip. Szöv. igazgatója volt. Schöller Ferenc, címer- és címfestő m. Fő u. 46. Schuller József, szobafestő és mázoló m. József u. 8. Szül. 1896-ban Budapesten, szab. u. i. 1913-ban. Ugyanekkor ez. érem és oklevél kitüntetésben részesült. 1919-ben átvette atyjától örökölt üzletét. 1914—18 között a fronton volt mint altiszt. Egyszer sebesült. Kit.: II. o. ez. v. é., br. v. é., K. cs. k., seb. érem. Schuszlik Ágoston, szobafestő és mázoló m. Tölgyfa u. 8. Schwammschneider József, szobafestő és mázoló m. Szugló u. 16. Tel. Józs. 331-83. Szül. 1889-ben Budapesten, felszab u. i. 1905-ben. 1912-ben átvette atyja üzemét, amit az 1890-ben alapított. 20— 24 segéddel dolgozik. A Szent Szív zárda, Szofiánum, több főiskola, plébánia és templom stb. szakmunkái dicsérik avatottságát. Számos elismerő oklevelet nyert munkájáért. Ipt. elülj., a zuglói polg. kaszinó igazgatója, a zuglói egyházközség volt alelnöke, most tanácstagja. Neje: Medgyesy Klára. Schwarcz Adolf, szobafestő és mázoló m. Árpád u. 3. Szül. 1888-ban Berettyóújfalun, szab. u .i. 1905-ben. Dolgozott vidéken, Budapesten és külföldön (Zürich, Bécs.) 1920-ban önállósította magát. 37 havi frontszolgálatot teljesített. Egyszer megsebesült. Neje: Hacker Malvin. Schwitz Ferenc, szobafestő m. Lajos ucca 158. Sebestyén László, „Piktura” sablongyár, szobafestőminta gyár, Csobánc ucca 8. Született 1895-ben Zsablyán. Az újvidéki gimnázium elvégzése után a m. kir. Iparművészeti Főiskolán végbizonyítványt nyert. Gyártelepét 1922-ben alapította. Vezérképviseletei vannak: Ausztriában, Romániában, Jugoszláviában és Csehszlovákiában. A III. kézműipari tárlaton aranyéremmel, 1927-ben az orsz. Iparegy. díszéremmel, 1928-ban Budapesten aranyéremmel, a barcelonai világkiállításon szintén aranyéremmel és 6* Rózsa Károly Schiller Vilmos Schmolka Sándor Schwarcz Adolf
