A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
56 vizsg. biz. tagja. A világháborúban harcolt. Rezső fia a szakmában dolgozik. Neje: Bayer Rózsa. Ádler Miklós, fémesztergályos m. Horn Ede u. 6. Szül. 1886-ban Budapesten. Iparát itt tanulta. 1902 óta segéd. Berlinben tökéletesítette szaktudását. Hazai gyárakban hosszú ideig működött vezető minőségben. Üzemét 1924-ben alapította, mely 3 lóerős villanymotorral van fölszerelve. Fémáruk gyártásával és ipari gépjavítással foglalkozik. Mozgósítástól kezdve küzdött a fronton, majd sebesülve orosz fogságba esett. Neje: Fleischmann Lujza. Baum János Róbert, fémöntő m. Bors u. 16. Tel. Lágym. 3-73. Verpeléti út 3. Szül. 1871-ben Budapesten. Helyi mesternél volt tanonc, 1887-ben szabadult fel. Jeles mesterek mellett folytatott gyakorlatot. 1920-ban önálló lett. Mű- és fémöntéssel foglalkozik. Készítményeit a szakiskola és a szobrászművészek részére szállítja. Munkái ezüst-, bronzérem és díszoklevelekkel vannak kitüntetve. A háború alatt hadfelszerelési gyárban működött. Neje: Nagy Mária. Baumann Ferenc, rézműves m. Kender u. 22—24. Szül. 1904-ben Újpesten. Budapesten tanulta mesterségét és 1923- ban lett segéd. Külföldön és itthon gyarapította szaktudását. Mester 1929 óta. Rézműves szakmunkákat készít. Társa: Peikert Ferenc géplakatos, a szakmával kapcsolatos géplakatos munkákat végzi. Baum János Róbert Bohacek László Bohacek László Pál, fémöntő és fémáru üzem. Röppentyű u. 23. Tel. Aut. 913—86. Szül. 1882-ben Pilsenben. Felső Ipariskolát végzett. A fővárosi gépgyárakban és atyja üzemében dolgozott 27 évig. Atyja üzemét, mely 1897 óta áll fenn, 1909-ben vette át. A műhely 10 lóerős motorral dolgozik. 15 segédet foglalkoztat. Speciálista foszforbronz, csapágyfém és aluminiumöntvényekben. A világháborúban lövedékalkatrészeket készített és később hadfelszerelési gyárban osztályvezető volt. Neje: Köpfle Anna, régi iparoscsalád sarja. Bomm József, műöntő m. Toldy Ferenc u. 44a. Bécsben született 1869-ben. Ott folytatta tanulmányait. 1882 óta segéd. Két évtizedig folytatott gyakorlatot jeles mestereknél. Műhelyét 1903-ban alapította. Dísztárgyakat, szobrokat, plaketteket stb. gyárt. 1916-tól kezdve had- tápszolgáiatot teljesített. József fia atyjának műhelyében dolgozik. Neje: Fi- gusch Borbála. Boros Béla, galvanizáló m. Klauzál u. 18. Szül. 1884-ben Szegeden. Budapesten sajátította el iparát és 1897-ben szabadult fel. Nagy üzemekben 20 évig dolgozott mint művezető. Önálló 1921 óta. Műhelye 7 lóerős motorral van fölszerelve. Műhelyében 10—12 segédet alkalmaz. Aranyozást, ezüstözést, cinnezést, galvanizálást végez. A tanoncvizsg. biz. tagja. Béla fia atyjánál dolgozik. Neje: Szon- tagh Anna. Celuch József, bronzműves m. Csaba u. 3. Szül. 1867-ben Lengyelországban, Dembitzán. Szakmáját ugyanott tanulta, 1883-ban lett segéd. Gyakorlatot Budapesten és külföldön szerzett. Műhelyét 1910-ben alapította, melyet 4 lóerős motorral szerelt fel. Foglalkozik az összes szakmába vágó munkákkal, amelyek ezüst- és bronzéremmel és díszoklevéllel lettek kitüntetve. Vas- és rézbútor, továbbá csillárgyárak részére dolgozik. Neje: Glovasek Jozefa. Cziegler János, rézárugyáros. Koszorú u. 12. Tel. J. 368-24. Szül. 1891-ben Kun- szentmiklóson. Ott szabadult fel 1907- ben, majd az ország nagyobb üzemeiben folytatott gyakorlat után külföldre ment. Számos gyárban mint üzemvezető, máshol pedig mint főszerelő dolgozott. Az aluminium és vörösrézhegesztés első kísérleteit végezte és ő honosította meg a német iparban. Több hazai gyár felszerelése az ő vezetése alatt készült el. Németországban főleg a vegyészeti és fémipari gépgyárak berendezését tanulmáBomm József Horváth István
