A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
II.-III. rész. Az iparos társadalom. [Névjegyzék] - Budapest
39 Gyönkön, felszabadult 1900-ban Tolnán. A budapesti technológiai iskolának hallgatója volt és Szabadkán, Kőszegen töltötte segédéveit. 1907-ben önálló lett. 1914-ben bevonult, harcolt a szerb és orosz fronton és 11 hónapi frontszolgálat után sebesülve orosz hadifogságba jutott. Neje: Oláh Katalin. Horváth Kálmán, autószerelő, Huba u. 9. Felszabadult 1908-ban Budapesten. Bécs, Berlin, Mannhem és Budapest nagyobb üzemeiben dolgozott. 1924-ben önálló lett. Segédeinek száma 2—5 közt váltakozik. 54 havi fr. sz. van. K. e. v. é., K. cs.-k., kor. érd. kér. vitézségi szalaggal. Neje: Hockeszter Erzsébet. Horváth Károly, lakatosmester, Aggteleki u. 4. Felszabadult Sárváron 1912- ben. Dolgozott Budapesten és Bécsben. 1925-ben önállósította magát. 1914—18-ig harcolt az orosz és szerb fronton, kétszer sebesült, 50%-os hadirokkant. Neje: Fü- löp Margit. Horvát Lajos, grafikai szaküzlet rt., Fényes Elek u. 4. Villany motorerőre berendezett üzemében 4 segédet foglalkoztat. Nyomdai gépeket készít és javít. Horvát és Bogenfürst, autó- és motorkerékpárjavító üzem, Fecske u. 19. A vállalatot 1929-ben alapították. A cég- tulajdonosok háború alatt a hadfelszerelési gyárban teljesítettek szolgálatot. Horvát és Hercenik, gépműhely, Visy Imre u. 14. A céget a tulajdonosok 1912- ben alapították. Munkálkodásukat arany éremmel és oklevéllel tüntették ki az orsz. vas- és fémipari kiállításon. Höninger Aladár, mű- és épületlakatos, Szív u. 31. Huber György, műköszörűs, Fő u. 11. Hudvágner István, épület- és műlakatos, Klauzál u. 7. Felszabadult Budapesten 1903-ban. Mint segéd dolgozott több vidéki városban és Budapesten. 1923-ban önálló lett. Felszabadulásakor munkájáért díszoklevelet kapott. A Schlick-Ni- cholson-gyárban 6 évig működött mint csoportvezető. Neje: Wéber Mária. Ipper és Fürst, csavargyár, Daróci út 1. Az átlag 40 munkással dolgozó gyárat 1919-ben alapították. Csavarokat, szegecseket, idomdarabokat gyártanak. Jablonszki Gyula, épület- és műlakatos, Elemér u. 12. Felszabadult 1894-bén Budapesten édesatyjánál, Jablonszky Jánosnál. Dolgozott Bécsben és Budapesten. 1909-ben vette át atyja üzletét. Az Ipt. pénztárnoka. Jablonszki János Fiai, épület- és műlakatosok, Elemér u. 12. Az üzletet 1869- ben Jablonszki János alapította. 1909-ben fia, Jablonszki Gyula vette át. A villanymotorerőre berendezett üzemben 8—10 segéd dolgozik. A vállalat több középület lakatos munkáit készítette el. Jakab István, gépkocsi szerelő, Tűzoltó u. 38. Jandra László, lakatos m., Mária u. 16. Jámy Henrik, géplakatos, Gizella u. 38. Jancsovics Antal, épületlakatos, Dal- mady Győző u. 6. Felszabadult Budapesten 1922-ben, önálló lett 1926-ban. 1923- ban kiállításon bronz érmet kapott munkájáért. 2 segéddel dolgozik. Több állami munkát készített. Épületmunkákkal és tömegcikkek készítésével foglalkozik. A üzemet atyja, Antal alapította 1917-ben. Jasznics András, lakatosmester, Bajza u. 25. Felszabadult Budapesten 1878-ban. Mint segéd Budapesten dolgozott állandóan. Neje: néhai Maloky Irma. Jávornyik István, gépműhelytulajdonos Lövölde tér 5. Jelűnek Artur, oki. gépészmérnök, gépjavító üzem. Salamon u. 4. 1907-ben szerezte meg Budapesten mérnöki oklevelét. Végzett elektrotechnikai tanfolyamot is. Vállalatát 1920-ban alapította. Átlagosan 5 szakmunkást foglalkoztak A Mérnöki Kamara, a Magy. Mérn. és Ép. Egy. stb. tagja. Dolgozik mint mérnök a Lipták- gyárban is. John Ferenc, mechanikai gyár, Fő u. 53. Juhász Ferenc, lakatosmester, Szűz u. 3. Öcsödön 1886-ban született, felszabadult 1904-ben Szarvason. Dolgozott Budapesten és vidéken. 1923 óta önálló. Harcolt az orosz fronton. Leszerelt 1918- ban. 1919-ben megnősült, neje: Laubach Gizella. Kábler Lajos, orvosi műszerész, Ho- ránszky u. 7. Felszabadult Budapesten, dolgozott ugyanott és vidéken. 1920 óta önálló. Ortopédiával foglalkozik. 1914 óta az orosz fronton harcolt, megsebesült 1915-ben. 75%-os hadirokkant. II. o. v. e. é.-e van. Neje: Bán Mária. Juhász Ferenc Kada Károly
