A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. tokai Oláh Béla: Kiállítások, vásárok, mintavásárok
243 A) A modern mntavásárokon áruvétel nincsen. Csupán megrendelések vétetnek fel a kiállított minták alapján. A megkötött vételi ügylet lehet tehát akár helyi, akár helyközi vétel (ez utóbbi a jellegzetes típus), de sohasem prompt — magára a mintára vonatkozó —, hanem mindig hosszabb-rövidebb szállítási terminusra szóló határidős vétel. E tekintetben teljesen közömbös, vájjon maga a határidő meghatározott napra, vagy éppen csak órára szól-e, avagy hosszabb határidőben állapodnak meg a felek. Tökéletesen azonos a helyzet a tőzsdénél is, melynél szintén a határidős vételi ügylet a leggyakoribb ügyleti típus. • B) Köztudomású tény továbbá, hogy minden tőzsdének pontosan kidolgozott és szigorúan követett áruüzleti szabályzata van. Ily fontos, mindenre kiterjedő szabályzatot a modern áruminta vásárok sem nélkülözhetnek. C) A tőzsdei jegyzések valamely piac gazdasági helyzetének hű és szeizmográf-érzékenységű kifejezői. Az áruminta vásárok bemutatott kiállítási anyaga, még inkább pedig a vásár tartama alatt, illetve következtében létrejött ügyletek száma és kereskedelmi értéke szintúgy az illető piac gazdasági viszonyainak tükörképe. D) A tőzsdei ügyletkötések gyakorisága rendszerint az érdekközösségben álló cégek és vállalatok szorosabb és állandóbb kereskedelmi kapcsolataira vezet. Ugyanez a jelenség tapasztalható az árumintavásároknál is. A végtelenségig folytathatnánk a rokonsági dokumentumok felsorolását; úgy véljük azonban, hogy az eddig felhozottak is minden tekintetben elegendők az árumintavásárok tőzsde-szerűségének kidomborítására. Éppen ez a tőzsdeszerűség az, mely a mintavásárt a közönséges áruvásároktól élesen megkülönbözteti. Az utóbbiak ezt rendszerint nélkülözik, az eladó és vevő a helyszínen megtekinti, szabályszerint kész- pénzfizetés ellenében megszerzi s át is veszi az árut és az ügyletkötések típusa a detaileladás. Kivételt e részben csupán bizonyos aukciók tekintetében tehetünk, melyek gyakran kétségtelenül tőzsdejellegűek és engros ügyletkötésekkel foglalkozók ugyan, de éppen ezért közelebb állanak a tőzsdéhez és az árumintavásárhoz, mint a közönséges vásárokhoz. ❖ * * Már rámutattunk arra, hogy különbség áll fenn az árumintavásárok és a kiállítások között is. Ismétlések elkerülése végett e helyen tehát csak emlékeztetni kívánunk röviden arra, mikép a kiállítások célja túlnyomó- lag, sőt gyakran kizárólag a demonstráció, az oktatás, szemléltetés. Önként értetődik, hogy a modern árumintavásároknak is van kiállítási jellegük. Sőt minden jel arra mutat, hogy a gazdasági jellegű kiállítások helyét hovatovább az árumintavásárok foglalják el; ezek a kitűnően beszervezett, fürge és óriási tömegvonzó hatással bíró intézmények, melyek — céltudatos adminisztráció esetén — lényegesen kevesebb költséget hárítanak a kiállítókra s ezzel szemben őket előnyös üzleti eredményekkel kecsegtetik. Az utóbbi időben már a legtöbb mintavásár az artisz- tikus kiképzésre is súlyt helyez s így a demonstratív kívánalmak sem szenvednek csorbát; a kereskedelmi relációk elmélyülésén kívül tehát a szaktudás és közízlés fejlesztésére is kiváló alkalom kínálkozik. 16*
