A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek
205 rövid idő alatt nagy szaktudásra tett szert és amikor 1903-ban Budapestre visszakerült, már a legelőkelőbb belvárosi cégek foglalkoztatták. Be ahogy a jó pap holtig tanul, úgy a törekvő iparos sem elégedhetik meg tudásának mértékével és minden alkalmat megragad, ahol szakmai ismereteit bővítheti. Tóth Mihály is ezt tette. A technológia tanfolyamát elvégezte és 1909 májusában önállósította magát. A kezdet nehézségein átvergődve, igen előkelő vevőkörre tett szert, de tanulásának, fáradozásainak gyümölcsét nem élvezhette. Kitört a háború és négy éven át fegyverrel szolgálta hazáját. A háború után elölről kellett kezdenie munkásságát. Nagy szívósággal tette át magát a nehézségeken és ma a Belváros egyik legkeresettebb mestere, akit a legmagasabb körök foglalkoztatnak. 1926. évben az Országos Kézművesipari Tárlaton már feltűnt a bírálóbizottságnak és szép kiállított tárgyaival nagy aranyérmet nyert. Az 1928. évi kiállításon további fejlődésének adta tanujelét annyira, hogy úri és női cipői látványosságszámba mentek. Szorgalmas tanulással, nagy szerénységgel, de szívóssággal tornázta fel magát a magyar kézműiparosok legelső sorába. Záborszky Imre Záborszky Imre munkái Záborszky Imre szabómester. Született 1873-ban Szeghalmon, Békésmegyében. Tanulóéveit Nagyszalontán töltötte, ahol segédkorában is több mesternél dolgozott. Innen Nagyváradra, majd Budapestre került, ahol szintén több jeles mesternél fordult meg, különösen büszke arra, hogy Vikár Béla jeles belvárosi szabómester egyik első szakmunkása volt. Mint kiváló szakmunkást, 1902-ben a budapesti szabóiparosok hitel- és termelőszövetkezete művezetőül alkalmazza, később pedig mint főszabász működik ugyanitt, önállósításra csak igen későn kerül a sor. A háborús évek után, 1921-ben, 48 éves korában határozza el magát arra a nehéz lépésre, de az önállósággal járó nagy gondok sem törik le ambícióit. Rövid idő alatt igen szép vevőkörre tett szert és a keze alól kikerült munkások mindenütt teljes dicséretet váltanak ki a mester számára. Az 1928. évi Kézműipari Tárlaton remekbe készült kiállított munkáival elnyeri az arany mesterkoszorút. Zier Károly mérlegkészítő mester. Ha külkereskedelmi mérlegünket nézzük, még mindig igen jelentékeny behozatal mutatkozik, különösen práciziós analitikai mérlegekben. Az óriási pontosságot megkívánó mérlegek igen fejlett ipari országokból jönnek hozzánk, amelyek ellenértéke
