A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)

I. rész - Dr. Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek

201) es szakszerű vezetését mi sem bizonyítja jobban, minthogy az ország legnagyobb és legmonumentálisabb középületeinek kőfaragómunkái a Seenger-cég alkotásai. A királyi palota, a parlament, a tőzsdepalota, a szépművészeti múzeum, a mezőgazdasági múzeum, a lipótvárosi Bazilika, a zeneakadémia, a világhírű Halászbástya és számos banképület dicséri a vállalat kiválóságát és válik díszére, becsületére az országnak. Művészi alkotások, síremlékek, szobrok, gloriettek, márványkandallók, oltárok, fürdőszobák és ízléses dísztárgyak növelik a vállalat hírét, messze az or­szág határain túl is. Seenger Béla igen élénk ipari közéletet él. Az Országos Iparegye­sületnek igazgatósági és végrehajtóbizottsági tagja, az Iparművészeti Társaság alelnöke, a budapesti Kő- és Márványipari Szövetség elnöke, a kőfaragómestereket vizsgáztató bizottság tagja és mint a statisztikai értékmegállapító bizottság tagja, kereskedelmi tanácsos. A vállalat kitűnőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy mindazokról a kiállításokról, amelyeken gyönyörű készítményeivel A Seenger-cég alkotásaiból résztvesz, a legmagasabb díjakat nyeri el és így nyert kitüntetéseinek száma a félszáz körül van. Ezek között találjuk az Országos Iparegye­sület nagy aranyérmét is, amely az iparosság Nobel-díja és amelyet minden évben csupán egyetlen vállalat nyerhet el. Ez ipari kitüntetések koronája az arany mesterkoszorú, amelyet az 1928. évi Országos Kéz­művesipari Tárlaton szerzett meg nagynevű vállalatának. Mellékesen említjük meg, hogy Seenger Béla a világháborúban mint tartalékos honvédszázados vett részt a bolgár, szerb és olasz fronton, ahol vitézségéért számos kitüntetésben volt része. Seenger Béla A Seenger-cég alkotásaiból Seenger Viktor

Next

/
Oldalképek
Tartalom