A magyar ipar almanachja (Budapest, 1930)
I. rész - Dr. Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek
197 látjuk, ahol tettekre van szükség. Családi okokból később Szalkszent- mártonra kerül és itt dolgozik a világháború kitöréséig, amelyben 33 évi házasélete alatt született 22 gyermeke közül négy felserdült fiával együtt vett részt, becsülettel küzdve a hazáért. A háború alatt műhelye, tűzhelye kihűlt és vevőköre szétszéledt. A háború után a reászakadt szegénység nehéz napjait csendesen tűri és nagy szívóssággal kezd deresedő fejjel a romok újjáépítésébe. Rövid idő alatt ismét hangos a műhely és fiainak közreműködésével ismét megszerzi régi vevőkörét, napról-napra fokozva a környéken jó hírnevét. Gonddal, szeretettel és szakértelemmel elkészített kis parasztszekere meghozza számára iparos kartársai legnagyobb elismerését; az aranykoszorút, amely a becsületes kézmű- iparos verejtékes munkája teljes értékelésének a szimbóluma és bizonyítéka annak, hogy minden nagystílű reklám, minden nagyobb tőke és összeköttetés nélkül is egyszerűen lelkiismeretes munkával is kivívhatja a mesterségét szerető és értő kisiparos a közbecsülést. Lakos Elek aranykoszorús mesterünk puritán élete, mesterségének szeretete és tudásának elismerése szolgáljon sokezer hozzá hasonló sorsban élő és verejtékesen küzködő magyar kisiparosnak követendő például! Leliner Attila József orthopád lábbelikészítömester. Négy elemi és két gimnáziumi osztály elvégzése után atyja keze alá kerül, aki maga is orthopád cipészmester. Felszabadulása után hamarosan otthagyja a szülői házat, kimegy külföldre, bejárja Ausztriát, Németországot és szivacsmódjára szívja magába mindazt, ami szemszögébe jut. Hazakerülve, sűrűn változtatja mestereit, nehogy egyoldalúvá váljék és minden mesterénél felcsippenti azt, ami tudását bővítheti. Természetesen szaktanfolyamokat szorgalmasan látogat és a cipészsegédek önképző körének záróvizsgáján már első díjat nyer. Következik a családalapítás és az önállósítás annak minden gondjával, bajával. Rövid idő múlva atyjának cégtársa lesz és a fiatal erő buzdítására elkezdődik az addig konzervatív üzem modern berendezése, mechanizálása. Erre az időre esik Magyarországon számos cipőgyár alapítása és e nagy mechanikai berendezkedésben német, angol és amerikai mintára rendezkedik be a Lehner- műhely is. A fiatal Lehner a gépek szerelmesévé válik, rövid idő alatt megismeri azoknak minden csínját-bínját és egyike lesz az ország legkiválóbb cipőipari gépismerőinek. Nyughatatlan vére arra késztette, hogy az atyjával kötött társasviszonyt felbontsa és két évvel később már az akkor híres váci Kobrak-gyár technikai üzemvezetője, később a Robur-cipőgyár üzemvezetője lett. De Lehner Attila természete nem tűrte meg az alkalmazotti állapotot. Otthagyja szép állását és minden anyagi eszköz nélkül, egészen kicsiny keretek között, mint orthopád cipészmester önállósítja magát. A gondok egyre halmozódnak, amelyek azonban csak fokozzák erőit és a küzdelmek tetőpontján szakad reá a világháború. Ekkor már hét gyermek üli körül az asztalt és e nagy családot kénytelen elhagyni Lehner, hogy több, mint két és fél éven át katonáskodjék. Ekkor Budapest székesfőváros tanácsa hívja őt haza és megbízza a Fővárosi Cipőüzem megalakításával, amelyet a legnagyobb megelégedésre egy éven át vezetett. Ezután elölről kezdte a küzdelmet és küzd ma is szívósan, kitartóan, de minden levertség nélkül, örökös bizakodó jókedvben. A napi gondok, nagy családjára való tekintettel, talán még jobban nyomják, mint bárki mást, de Lehner filozófus is. A
