A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
378 Városa 300 koronás jutalomsegélyben részesítette, hogy mint önálló mester nevelhesse a fiatal iparosgenerációt. Szaktudása és iparmüvészi felkészültsége szinte egyedülálló. Beke László cipészm., Zámoly-u. 36. Bellovits Ferenc cipész, Deák Ferenc-u. 18. Bencsik János cipészm., Ybl Miklós-u. 14. Az egyszerű cipésziparos egy tehetséges feltalálót rejt magában, kinek, ha körülményei engednék, sok értékes találmánynyal ajándékozhatná meg az emberiséget. 1881-ben született, 1907-ben önállósította magát. Résztvett a háborúban. Neje : Simrolits Kornélia. Berger Aladár szobafestő és mázoló, Vásár-tér 34. Berghammer József nőiszabó, Simor- u. 1. Berkes József csizmadiamester, Hal-tér 17. Berki József vendéglős, Palotai-sorompó. Berki Viktória nőikalapos, Vilmos császár-tér 10. Berkovits Dávid szabómester, Hal-tér 15. Özv. Bernáth Ferencné hentes és mészáros, Zámoly-u. 32. Férje 1853-ban alapította a széket, melyet özvegyi jogon bír. Ve je Mahler Károly — volt Dv. tisztviselő, ki 1922-ben nőül vette Katalint — 1927 óta, felszabadulása óta vezeti önállóan az üzletet. Bernáth János úriszabómester, Deák Ferenc-u. 19. Berweiler János szabómester, az Ipart, örökös tb. elnöke, Budai-u. 22. Bejei József cipész, Mancz János-u. 9. Békefi Lajos fodrász- és borbélymester, tiimor-u. 3. 1887-ben Keszthelyen született. Ugyanott végzi tanulóéveit, majd külföldre megy dolgozni. 1913-ban önállósítja magát, de bevonulásával üzlete megszűnik. Háború alatt olasz fogságba esik, honnan hazatérve ismét megnyitja üzletét. Neje : Saly Ilona. Béla Lajos nyomdász, Szömörcze-u. 12. Béla Lajos szabóm., Szömökere-u. 12. Bihari Imre mechanikus, Palotai-u. 26. Binder Gyula cukrász, Rózsa-u. 2 és Széchenyi-u. A város legkedveltebb cukrászdájának tulajdonosa, melyet 1907-ben alapított, 10 éves fővárosi gyakorlat után. Remekeivel két bronzérmet nyert. A világháborúból mint őrmester tért haza, kis- eziist, bronz vit. érmek és K. cs.-kereszttel díszítettem Neje : Back Viktória. Boda Gyula asztalosm., József-u. 20. Tel.: 97. Üzemét 1905-benalapította, 5 segéddel a város főutcájában, állami, városi és magánépületek famunkáit készíti. Az Ipt. vál. tagja. 1878-ban született, 1896-ban felszabadult. 1914-től 1918-ig teljesített katonai szolgálatot. 1905-ben nőül vette Gaszt Teréziát, kitől két gyermeke van : Gyula, egyetemi hallgató és Margit. Néhai Bodás János vendéglős, Budai-út 78. Szül. 1864-ben. Vendéglőjét 1893-ban alapította. Egyike volt a legtekintélyesebb szakképzett vendéglősöknek. A vendéglősök szí kvízgyárának igazgatósági tagja, kult. és társ. egyesületek vezetője volt. 1928-ban meghalt s azóta leánya, Mária, férjezett Szabó Bakos Andrásné, vezeti az üzletet. Bodás János kovács, A. királysor 30. Bodó Károly szabó, Kígyó-köz 4. Bognár Ferenc parkettasztalosmester, Palotaiul. 28. Önálló üzeme 1899 óta áll fenn. Az Ipartestület, a szakosztály és több egyesület tevékeny tagja. Ezüstérem és oki. ipari kitüntetése van. Szül. 1873-ban és felszabadult 1888-ban. Mint segéd dolgozott Bécsben, Budapesten, Pozsonyban, Belgrádban és Lipcsében. A szerb, olasz, román frontokon harcolt. Sebesült. K. cs.-k.-je van. 75%-os rokkant. Bohn István kefekötőm., Kossuth-u. 9. Az 1872-ben édesatyja által alapított üzemet 1915 óta vezeti. Ezüst érmet és díszoklevelet nyert üzeme az 1879-es és 1904-es kiállításokon. A háborúból mint altiszt 75%-os rokkantként tért haza. 1879-ben született, 1904-ben nősült ; gyermekei : Alajos (banktisztv.), Emilia (házt.) és István (édesatyjánál segéd). Borbély Béla úri- és nőifodrászmester, Nagy Sándor-u. 2. 1880-bna Teésen született. Városunkban önállósította magát 1906-ban, de üzlete már az 1870-es években is fennállt. 4 segéddel és 2 tanonccal dolgozik. A fodrász-szakosztály elnöke, vezető szerepet visz a helyi ipari és társadalmi életben. Felesége : Horváth Mária. Borbély Sándor úriszabó, Jókai-u. 2. Már mint tanonc, kiállításon elismerő oklevelet nyert. 1913-ban önállósította magát ; mai üzletét 1918-ban alapította. 42 hónapot szolgált a háború alatt, hol vezetője volt egy 600 emberrel dolgozó üzemnek. Bory István géplakatos, Budai-u. 62. Fehérváron 1892-ben született, ugyanitt bátyja üzemében felszabadult. Mint segéd a Máv. gépgyár és a Ganz gépgyárban tökéletesítette tudását, majd fivérével közösen vezették az üzemet, míg 1928-ban különválva, géperejű mezőgazdasági, malomgépek és autójavító üzemet létesített. 1915—17. években az autókádernél teljesített szolgálatot. 1922-ben nősült, neje: Salzgruber Teréz. Bory Pál géplakatos, A királysor 12. Tel. : 5—14. Üzemét édesatyja 1879-ben alapította. Ott tanulta az ipart, majd a Ganz gépgyárban dolgozott évekig. 1911- ben tért haza, mikor átvette az üzemet és a modern technika kívánalmainak megfelelő kisebbszerű gépgyárrá fejlesztette, mely 1927-ben aranyéremmel tüntettetett ki. Résztvett a háborúban. Neje: Papp Etelka.
