A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
135 Kistot István szikvízgyártó. 25 légkörű nyomású géppel és töltővel felszerelt üzemét 1928-ban alapította saját házában s azt fiával, Istvánnal együtt vezeti. A község részére szállít. Szül. 1877-ben. Korn Annát vette feleségül. Máder György ácsmester. 1882-ben született. Mesterségét Siklóson sajátította el, ahol 1902-ben felszabadult, majd mint segéd dolgozott tovább. 1925 óta önálló mester, fiával, Jánossal együtt szakmunkákat készít. 1914—1918-ig szolgálta a hazát. Neje : Szomor Rózába ; leánya : Mariska. Paleszter Ferenc mézeskalácsosmester. Üzemét P. Imre alapította 1886-ban. Iparát édesatyjánál tanulta, akinél 1912-ben felszabadult. 1920-ban átvette a vezetést és azóta 1 tanonccal önállóan dolgozik. 20 hónapi frontszolgálata alatt két ízben megsebesült ; a bronz vit. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Atyja elsőrangú szakember volt, édesanyja : Hipf Vilma. Péter József cipészmester. A mohácsi Ipartestület v. vál. tagja, a Polgári Olvasó Kör és Dalkör igazgatója. Szül. 1893-ban. Felszab. 1910-ben. 1914 óta önálló mester, jelenleg 2 segédet foglalkoztat. 46 hónapig a fronton harcolt, közben megsebesült. Kitüntetései : kisezüst, bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje : Nagy Mária. Scháll Ádám borbély és fodrász. Strancinger Jakab cipész. Uderzsán Károly kádár. Wolf József kádár. HAHÓT. Bognár István cipészmester. Derdák Béla cipészmester. Helyben 1904- ben szül., Söjtörön 1921-ben szabadult. Két évig dolgozott mint segéd. 1923-ban önállósította magát. 1927-ben volt esküvője Imre Erzsébettel. Saját háza van. Dominké György cipészmester. Szül. : 1907-ben, szabadult 1925-ben. Segédként helyben és a fővárosban 4 évig dolgozott. 1929-ben alapította üzemét. Az ípartestület és az Iparos Kör rendes tagja. Horváth István cipészmester. Hahóton 1896-ban született, 1921-ben szabadult és 1928-ban létesítette műhelyét, melyben mérték után készít úri- és női cipőket. A harctérre 1915-ben ment és ott orosz fogságba esett. 1928-ban nősült. Jakab József építőmester. Szül. : 1895- ben, szabadult 1910-ben. Szaktudását Wien, Triest, Fiume, Páris, Berlin, Moszkva és Budapest mestereinél gyarapította. A háborúból hazatérve — hol mint tiszt- helyettes szolgált — 1919-ben önállósította magát. Ugyanakkor megnősült. Az ipartestület, elöljáróság tagja, a tanonc- és mestervizsg. biz. tagja, az Iparos Kör al- elnöke stb. Jordán István bognármester. Kancsal Gyula kovácsmester. Szül. 1895- ben, szab. 1912-ben. Budapesten dolgozott mint segéd. 1918-ban nyitotta műhelyét. A huszároknál mint tizedes 1915-—18-ig telj. szóig. 1919-ben vette nőül Vurszer Annát, fiuk Gyula. Kiss Pál pintérmester. 1902-ben szül., 1924-ben szab. Alkalmazottként Nagykanizsán, Olaszkán és Fertő-Szt.-Miklóson dolgozott 1924-ig, mikor is önállósította magát. Esküvője 1927-ben volt. Kozári József mechanikus. Hahóton 1903-ban szül., Budapesten 1922-ben szab., ugyanott töltötte segédéveit. 1927-ben önállósította magát. Géplakatos- és mechanikai munkákkal foglalkozik. Saját cséplőgépe van. Az Iparos Kör jegyzője. Neje : Egyed Vüma, kislányuk : Ella. Lukács Gyula szíjgyártómester. Mersits Ferenc asztalosmester. Szül. 1900- ban Hahóton, szab. 1916-ban Söjtörön. Segéd Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Heté- sen volt. Épület- és műbútorasztalosságot folytat az 1923-ban alapított üzemében. Az önk. tűzoltó egyesület segédtisztje. Résztvett a háborúban. Nős, esküvője 1927-ben volt. Nagy József hentes- és mészárosmester. Hahóton 1924-ben szabadult. Mint segéd Zala-Szt.-Mihály és Söjtörön dolgozott. Székét 1925-ben alapította és az évben vette el Tolár Máriát, kitől Rozália leánya született. Tóth Sándor asztalosmester. Varga József asztalosmester. Szül. 1886- ban, szab. 1904-ben. Végigküzdötte a háborút és leszerelés után, 1918-ban, önállósította magát. Műhelyében egy segédet és egy tanoncot foglalkoztat. Esküvője 1918- ban volt. Gyermekei : József és az ikertestvérek : László és Gyula. HARKÁNY Beer Sándor kovácsié .vter, Fő-u. 20. Az áll. Épít. Hív. és a Dravaszabolcsi csend- őrség v. szerződtetett kovácsa. 1907-ben Der dák Béla
