A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

368 Bagáry József kalaposmester, Széchenyi - u. 17. 1885 óta folytatja iparát ; 1905-ben önálló lett, Munkáját 1926-bán a helyi ki­állításon elismerő oklevéllel tüntették ki. Az Ipartestület, Iparos Kör, tanoncvizsg. bizottság, Aggharcosok Egy., Tűzoltó Egye­sület tagja. ítésztvett a világháborúban. Bagula István oki. építőmester, Deák Ferenc-u. Ipartestületi tag. A gráci felsőip. iskolán 1902-ben oklevelet nyert. 1904 óta önállóan, 10 segéddel és 6 tanonccal dol­gozik, 1915-től a háború végéig szolgálta a hazát ; kor. arany szóig. érd. kereszt tulajdonosa. Neje : Wieser Mária. Bedi Gyula mészáros- és hentesmester, Árpád-u. 1. 1914 óta működik a szakmában. Körmenden, stb. dolgozott mint segéd. 1925 óta önállóan vezeti saját üzemét. Tagja az Ipartestületnek. Peschl Teréziát vette feleségül. Berke Elek lakatos, kerékpárkereskedő, Árpád-u. 1. Binder Alajos kép. kőmívesmester, Rá- kóczi-u. 3. Braun Ede mészárosmester, Széli Kál­mán tér 15. Az ipartestületi életben tevé­keny résztvesz. Tanoncvizsg. bizottság tagja, Takarékpénztár és a Szövetkezet ig. tagja, az Iparos Kör választmányi tagja, h. községi bíró. Iparával 1889 óta foglalko­zik. 1903 óta mint önálló mester 3 tanoncot felszabadított ; jelenleg 1 segédet alkalmaz. A világháborút a fronton töltötte. Braun Károly főpatkolómester, Széché- nyi-u. 15. 32 éve folytatja mesterségét. Elvégezte a patkolómesteri tanfolyamot és az Állatorvosi Főiskola gyógykovácsi tan­folyamát ; 1912-ben főpatkolómesterré nevezték ki. Műhelyét 1922-ben alapította. Az Iparos Kör elnöke, a Keresk. és Ipar- Ifjak egyesületének alap. tagja és a Kerék­pár Egyesület alelnöke, az Ipartestület és Ipariskola elöljárója. A Közmüv. Egyesület és Dalos Egyesület vál. tagja és számos kultúrális egylet tagja, 1914—-1918-ig a fronton védte a hazát ; kitüntetései : arany érdemkereszt, koronás ezüstérdemkereszt, szolgálati érem, jubileumi érem, K. cs.-k. Neje : Tímár Mária. Csurmann Károly vendéglős, Árpád-u. 10. 1911 óta működik ipara terén. Bécsben, Badenben stb. szerezte szakismeretét. 1924- ben önállósította magát ; 1 segédet, 1 tanon­cot foglalkoztat. Tagja az Ipartestületnek, Iparos Körnek, Tűzoltó Egyletnek, Kath. Legényegyletnek, Madárvédelmi Egylet­nek, . Daloskörnek. A háborúban frontszol­gálatot teljesített. Neje : Soltos Irén. Damwéber Gyula kötélgyártómester, Dé­nes Gy.-u. 15. Üzemét 1914-ben alapította s azóta 1 tanoncot felszabadított. Szaktu­dását több évi külföldi tanulmányútján fejlesztette. Munkájáért 1926-ban a helyi kiállításon elismerő oklevelet kapott. Áz Ipartestület, Iparos Kör, Kath. Kör, Kath. Népszöv. és Oltáregylet tagja. A há­borúban 22 hónapi frontszolgálata közben megsebesült; K. cs.-k. tulajdonosa. Derwaries Ferenc férfiszabómester, Árpád­u. 14. Tagja az Ipartestületnek és Iparos Körnek. 1894 óta űzi iparát. Hosszabb ideig Regedén és helyben mint segéd dolgozott. 1908-ban önálló lett, műhelyében 2 segédet foglalkoztat. 1915—1918-ig az orosz fronton védte a hazát. Durgesz Lajos borbély- és fodrászmester, Kossuth L.-u. 2. Üzemét D. Mihály 1900- ban alapította ; a vezetést 1926-ban vette át és jelenleg 1 segéddel és 2 tanonccal dol­gozik. Az Ipartestület, Iparos Kör, Kath. Kör és a Dalárda tagja. Döltl Henrik bábsütő- és cukrászmester, Desits-u. 13. Tagja az Ipartestületnek, Iparos Körnek, Kath. Körnek és az Agg­harcosok Egyesületének. Mesterségét 1899 óta folytatja. Külföldön szerzett szaktudá­sával Í 911-ben önállósította magát s szor­galma eredményeképen csakhamar fiók­üzletet nyitott Burgenlandban. 1914— 1920-ig szolgálta ^a hazát ; Szibériában volt fogságban. Ebenspanger Béla sütőmester, Hunyadi­utca 3. 1913-ban alapította préselő géppel felszerelt üzemét, ahol 1 segéddel és 2 ta­nonccal dolgozik ; 36 éve folytatja immár mesterségét. Az Ipartestület, az Iparos Kör, Közművelődési Kör és a Tűzoltó Egylet tagja. 1915-től a háború végéig a hazát szolgálta. Neje : Steiger Teréz. Ernszt Rezső kalaposmester, Desits-u. Üzemét 1850-ben E. Sándor létesítette ; 1900-óta önállóan vezeti. 40 éve dolgozik a szakmában és önállósítása előtt Német­országban végzett szaktanulmányokat. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. bizottság, Ipa­ros Kör tagja, az Aggharcosok egyletének v. alparancsnoka stb. A helyi kiállításon 1926-ban elism. oklevelet nyert. 1914 — 1918-ig vett részt a haza védelmében ; K. cs.-k.-tel tüntették ki. Braun Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom