A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
-30 Scheilinger István cipészmester, Damja- nich-u. 21. Scherer László sütőmester, Szent Antaléi. 83. Önálló üzeme 1921 óta áll fenn. Egy tanoncot tart. Szül. 1892-ben Sükösdön. Felszabadult 1908-ban. Mint segéd került Bajára. 1914-ben bevonult, harcolt az orosz, szerb és olasz frontokon. Őrmester volt. K. cs.-k. és szóig, érdemkereszt kitüntetése van. Nőtlen. Scherk Béla épület- és edénybádogos- mester, Szent Antal-u. 54. Üzemét néhai •édesapja, Sch. Lipót alapította 1883-ban, tőle vette át 1924-ben. Szül. Baján 1888- ban. Az ipart apjánál tanulta. 1914-ben bevonult és 1915 májustól a leszerelésig az ■orosz harctéren volt. Kis ezüst, bronz vitéz - ségi érem, K. cs.-k. és szóig, érdemkereszt kitüntetése van. Neje szül. Pastravity Magdolna. Schermann Ferenc cipészmester, Petőfiи. 41. Ifj. Schmidt József cipészmester, Dal- mady-u. 12. Schmidt Mihály vendéglős, Attila-u. 15. Schmidtmeister József asztalosmester, Kálmán k.-u. 20. és Zichy B.-u. 2. Az asztalosmesterek szöv. tagja. Szül. Vaskúton 1897-ben. Felszabadult 1914-ben. Mint segéd Belgrádon és Budapesten is dolgozott. 1921-ben nőül vette Szarka Katalint. Schönberger Lajos úri szabómester, Szent- ^yörgy-u. 50. 1924 óta van önálló üzeme. Két tanoncot tart. A Kath. Kör. vál. tagja. Szül. 1897-ben Baján, felszabadult 1916- ban. Mint segéd sok ideig Budapesten dolgozott. A háború alatt az orosz fronton harcolt, ahol 25%-os rokkanttá vált. K. cs.к. kitüntetése van. Neje szül. Pénzt Mária. Özv. Schreier Simonné vendéglős és szállodás, Váradi-u. 15. Schwartz Mihály férfiszabómester, Mészáros L.-u. 24. Simon Ferenc késes (gyártó, javító s kereskedő). Honvéd-u. 22. Önálló üzlete 1882 óta van. A helyi 1912 óta áll fenn. 1 Vo HP motorral van felszerelve. A vizsgáztató- bizottság elnöke. Szül. 1853-ban és 1870- ben szabadult fel. Közel 60 éve van a szakmában. Fiai is ebben dolgoznak részben. A háborúban fiai szolgáltak. 1883-ban nőül vette Nágel Erzsébetet. Simon Sándor cipészmester, Honvédutca 22. Özv. Simonovits Jánosné szül. Scherer Emma, sütőmester, Határ-u. 15. Az üzemet néhai férje alapította 1889-ben, aki 1920- ban elhunyt. Egy szakalkalmazottat tart. Férje 1865-ben született, felszabadult 1882- ben. Nősült 1889-ben, megalapítva jelenlegi üzemüket. Az üzemvezető, Proskai István, Somban szül. 1902-ben, felszabadult 1917-ben. 6 éve vezeti a sütődét. Solti Sándorné nőiszabó. Stancher József fésüsmester, Wesselényi - utca 5. Stang Bálint cipészmester, Budapesti- út 25. Stern Margit köt-szövő üzem tulajdonos, Kölcsey-u. 9. Önálló üzeme 1926 óta áll fenn. Az Ipartestület és az Iparos Olvasó Kör tagja. Felszabadult 1924-ben és mint segéd Kaposvárott és Baján dolgozott. Édesapja hősi halált halt a háborúban szerzett rokkantsága következtében. Stoll Antal asztalosmester, Damjanich- utca 26. Szabados Miklós bognármester, Szerem- lei-u. 38. Háza van és önálló üzeme 1908 óta. Szül. 1879-ben és felszabadult 1908- ban Baján. 1902-ben nőül vette Földvári Annát. 1914-ben bevonult, a szerb, orosz és olasz frontokon harcolt. Bronz vitézségi érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Szabó Ferenc asztalosmester, Kossuth Lajos-u. 11. Szabó Gyula bőröndös és bőrdíszmü- készítő-mester, Erzsébet királyné-út 50. és 6. sz. alatt. Önálló üzeme 1923 óta áll fenn. 1 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. biz. és Iparos Kör tagja. Szül. 1897-ben Baján és felszabadult 1917-ben Zágrábban. Bel- grádból nősült 1920-ban. Szabó Péter aranyozómester, Szarka-u. 32. Szánnel Anna női szabómester. Szebényi János kefekötőmester, Szerem- lei-u. 50. 1910 óta áll fenn önálló üzeme. Szül. 1877-ben Baján és itt szabadult fel 1894-ben. Mint segéd Bécsben, Grácban, Salzburgban, Münchenben, Zürichben, Trientben stb. dolgozott. 1915-ben bevonult, az olasz és orosz fronton harcolt, súlyosan sebesült. Bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje szül. Vinczely Mária. Székely Leó vaskereskedő, Takarékpénz- tár-u. 3. Szieberth Károly bőrgyáros, tímármester, Attila-u. 11. Telefon: 367. Önálló üzeme 1891 óta áll fenn. Mesterségét, amelyhez családi tradíciók fűzik, külföldön tanulta. Apja is tímár volt. Külföldi példára tímár- ságát gyárüzemmé fejlesztette és mint ilyen első a városban. Szilágyi Sándor cipészmester, Mészáros L.-u. 7. Szül. 1906-ban. 4 középiskolát végzett. Felszabadult 1921-ben. Mint segéd Budapesten és Baján dolgozott. 1925-ben megalapította jelenlegi önálló üzemét. Neje szül. Gillmann Erzsébet. Szingen Károly ács- és kőmívesmester, Mészáros L.-u. 22. Önálló üzeme 1898 óta áll fenn. Átlag 2 segédet tart. Számos közmunkát végzett. Tagja több társadalmi egyesületnek. A legidősebb vizsgázott ács* Amerikában 6 évig volt munkavezető. Szül. 1874-ben Baján, atyjánál tanulta az ipart. Neje szül. Berkó Viktória.
