A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Dálnoki Kováts Jenő: Koszorús mesterek
200 s a munkaszeretetnek egyaránt viselik magukon ismérveit ezek a munkák, amelyek segítségével készülnek a magyar mézeskalácsos-ipar legjelesebb termékei. De nemcsak ezekre a legjelesebb termékekre szorítkozik Szikszay mester munkássága, hanem kitűnő termékeket készít a cukrász- és mézeskalácsos-ipar minden más ágában is. A világháborúban derekasan kivette részét, kitüntetésekkel dolgozott a háború után azon, hogy a háború alatt leromlott műhelyét talpraállítsa. Munkássága eredménnyel is járt, mert ma a derék békési iparos bizakodással tekinthet vállalatának jövője elé. De nemcsak iparában a legelső Szikszay Sándor, hanem vezető szerepet játszik Békés város ipari közéletében is, mint a Békési Iparos Olvasó és Iparos Ifjúság Onképző Egyletnek ügyvezető alelnöke, az Ipartestület előljárósági az ipariskola felügyelőbizottsági tagja; mindenütt ott van, ahol iparos- társainak érdekét kell szolgálni és már megszokássá vált, hogy minden közügyben Szikszay Sándorhoz forduljanak tanácsért és véleményét kikérjék. Számos kiállításon nyert kitüntetést Szikszay Sándor és az I. Országos Kézművesipari Tárlat bíráló-bizottsága neki juttatta a kézművesiparosoknak szánt legnagyobb kitüntetést, az aranykoszorús mesteri címet, kitűnő készítményeiért és első helyen saját tervezésű és kivitelű mézeskalácsos modelljeiért. Reméljük, hogy Szikszay Sándor valóra válthatja jelmondatát : Dolgozzunk hazánkért. Dolgozzunk magunkért, Dolgozzunk, mig élünk A magyar iparértf Szikszay Sándor 1884-ben született ősnemesi családból. Atyja Szikszay Sándor, anyja petneházi Petneházy Sára. Az 5 elemi iskola elvégzése után néhány évig kénytelen volt különböző foglalkozással megkeresni kenyerét míg 1901-ben cukrász- és mézeskalácsostanonc volt, 1903-ban felszabadult, 1908-ban önállósította magát. 1914-ben az iparos ifjúság önképző egylet ügyvezető alelnökének választották. Csakhamar a harctérre vonult és csak 1918- ban került vissza. A háború alatt szülei, akiknek eltartására fordította mun- t kájának legjavát, elhaltak, 1919-ben megnősült és fokozott erővel látott ipara fejlesztéséhez. Szlezák László harangöntőmester. Magyarország harangöntőipara a háború előtt is jóhírnévnek örvendett. A fejlettebb iparú Ausztria számos templomában magyar harang hívta a hívőket. De jónevű volt a magyar harang más országokban is. Jeles harangöntő mestereink között is egyik legkiválóbb Szlezák László, aki 12 éves kora óta dolgozik a szakmában. Első mestere Thuri Ferenc, aki a maga idejében az ország legjobb és leghíresebb harangöntője volt. Szlezák Thuri mesternél inaskodott, ugyanott lett legény, sőt később művezető öntő mester és főnöke halála után önállósította magát. Élete tehát változatosnak aligha mondható. Konzervatív természete önállósága előtt kis gyermekkorától kezdve egy helyre kötötte őt és csak mestere halála kényszerítette arra, hogy a régi keretekből kiszakadva önálló mesterként kezdje meg küzdelmét az élettel. A jó iskola és komoly lelkiismeretessége megkönnyítették számára a kezdet nehézségeit és 1909-ben történt önállósítása óta a mai Szlezák László
