A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
231 Az orosz fronton 4-szer sebesült, 3 Ü évig orosz fogságban volt. Koblencz István cipészmester, Pesti-út 29. Született helyben 1903-ban. Nőtlen. Önálló üzeme 1927 óta van. Szabadult 1920-ban. Mint segéd is főleg helyben és Budapesten fejlesztette ipari ismereteit. Egy tanoncot tart. Az Iparoskor vál. tagja. Koncsek Lajos hentes- és mészáros. Kovács Ferenc kefekötőmester. Kovács György sütőmester, Mátyás király-u. 39. Sopronban tanulta iparát és szabadult 1887-ben. Mint segéd Esztergomban, Győrben, Komáromban és Budapesten 25 évig dolgozott. Itt 1906-ban önállósította magát. Egy segédet tart és 2 fia is a szakmában működik. Született Sopronban 1866-ban. Neje : Horváth Zsuzsanna. Koffer József kefekötőmester, Pesti-u. 37. Született 1891-ben. Nőtlen. Önálló üzeme 1924 óta van. Újpesten tanulta iparát és ott szabadult 1908-ban. Mint segéd Bicskén, Losoncon és helyben dolgozott. 1913—1918-ig szolgált az Adrián mint őrmester. K. cs.-keresztje van. Krikava Zoltán asztalosmester, Katona József-u. 2. Szül. 1896-ban Budapesten. Neje: Hermán Mária. Jelenlegi üzeme 1920 óta áll fenn. Szabadult 1914-ben, Kátán. A helybeli 1924-iki Faluszöv. kiállításon aranyéremmel tüntették ki. 2 úriszoba és 1 hálószoba felvétele jelent meg a »Magyar Iparművészet «-ben. Az Ipartestület és ta- noncvizsg. bizottság tagja. A Sportegylet vezetőségi tagja stb. 4 hónapig volt a harctéren. Lanczák Mihály kádármester, Kisbéri-u. 35. Iparát Barsmonostoron tanulta és szabadult 1889-ben. Mint segéd is ott dolgozott, két évig pedig Kanizsán. Szül. 1874-ben. Neje: Vidó Ágnes. 1914—1918-ig szolgált az orosz fronton, ahol fogságba esett. 4 évig szenvedett orosz fogságban. Magócsy Károly kárpitosmester, Vajda-u. 22. Önáló üzeme 1924-óta van Nevezetesebb munkái: Dóczi Bálintnó úriszobagar- niturája, dr. Kégly Biedermajer-garniturája stb. A községházának, a járásbíróságnak, a polg. iskolának állandó szállítója. Szabadult 1907-ben. A Dalkör alapító tagja. A Faluszöv. kiállításán oklevéllel tüntették ki. 1914—-1915-ig a fronton volt. Megsebesült. Mares Albert cipészmester, Kossuth L.-u. 105. Szül. Rimaszombatban 1868-ban. Szabadult 1886-ban, ugyanott. Mint segéd Budapesten dolgozott és így került ide, ahol 1907 óta van önálló üzeme. Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület elöljárója. A Hitelszöv. felügy. bizott. tagja. A tanoncvizsg. bizottság elnöke. A háborúban szolgált. Méhész József asztalosmester, Liliom-u. 25. Szül. helyben 1869-ben, felszabadult 1885- ben. Mint segéd Magyarország nagyobb városaiban, továbbá Romániában, Törökországban, Bulgáriában, Fiúméban stb. dolgozott. Az Ipartestület, a vizsg. bizottság és kiállítás bíráló-bizottság tagja. A háború alatt tábori csendőr volt. Nagy Illés csizmadiamester, Nemzetőr u. Önálló üzeme 1908 óta áll fenn. 1901-ben szabadult, 2—3 segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület elöljárója és az Iparos Kör számvizsgálója. A háború elején a harctérre ment és Przemyslnél fogságba esett. Szül. 1883-ban Úri községben. Fiát is a szakmára nevelte. Nagy István bádogosmester. Nagy János műgépész- és műszerész, Petőfi-u. 12. Szül. 1876-ban. Felszabadult 1893-ban Cegléden, onnan a Máv.-hoz került az északi főműhelybe, ahol mint motorszerelő-csoportvezető lett. 1921-ben nyugdíjba ment, de közben 1907 óta önálló műszerészüzletét is vezette. Egy segédet tart. A Dalkör volt elnöke. A háborúban páncélvonatok és új mozdonyok építésével volt megbízva. Nagy János timármester. Oláh Gyula kádármester, Deák Fe- renc-u. 14. Szül. 1871-ben. Neje: Túri Rozália. Önálló üzeme 1897 óta áll fenn. 1886- ban szabadult apja házánál. Mint segéd Budafokon is dolgozott. Ipartestületi elöljáró, városi esküdt, volt egyházi tanácstag. A háború alatt tényleges katona volt. Pelek János hentes- és mészárosmester, Kossuth L.-u. 107. Üzemét 1898-ban vette át édesapjától. Felszabadult 1882-ben. Egy-egy tanulót és segédet tart. Az Ipartestület tagja. Szül. 1864-ben. 2 fia és 4 lánya van. Károly fiát a szakmára nevelte. Pollmüller József oki. gépész, kovács- és lakatosmester, Kiss Emő-u. 15. Kis szüneteléssel önálló üzeme 1921 óta áll fenn. 1 segédet és 2 tanulót tart. Az Ipartestület elöljárója. Szabadult 1898-ban. Mint segéd dolgozott Esztergomban, Zborón, mint szeszgyári vezétő Liptón Nádasdynál, azután a Ganznál, 18 évig a Máv.-nál, ahonnan nyugbért kap. A háborúban géppuskás törzsőrmester volt és az orosz fronton fogságba került, honnan mint rokkant tért haza. Neje : Sipos Matild. Popper Sándor bádogosmester. Porubszki János csizmadiamester, Kiss Ernő-u. 14. Önálló üzeme 1890 óta áll fenn, a legrégibb a községben. 1885-ben szabadult és azóta állandóan itt van. Egy segédet és egy tanulót tart. Az Ipartestület és vizsg. bizottság tagja. Szül. 1866-ban Monoron. Neje: Hargon Vera. 5 gyermeke van, kik közül Sándor a szakmában működik. Ragula Nándor géplakatos. Raskó János mülakatosmester. Rendek Imre gépész, kovács, kocsigyártó
