A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

A világháborúban az olasz és orosz fronton védte a hazát. Neje : Ragits Anna.

Hengerits István

Himmler Miksa műépítész, Huszár-u. 6. Tel. J. 432—77. Szül. 1874-ben. Egyetemi tanulmányai után hosszabb külföldi útra ment. 1900-ban létesítette irodáját. Szaktudását számos pályadíjjal honorálták. Résztvett a háborúban, mint főhadnagy szerelt le. Kitüntetései : Sign.-Laudis a kardokkal, kor. arany é.-k., német vask.,

K. cs.-k.

Hirsch Pál kőművesmester, építési vállalkozó, Teréz-körút 24/a. Szül. 1895-ben Budapesten, felszab. Í909-ben. A felső építő ipariskolát jeles eredménnyel végezte. 1920 óta vezeti önállóan az atyja által 1897- ben alapított vállalatot. A Római fürdő, a MFTR, a Betegsegélyző palota és még számos nagyszabású épületmunkálat fűződik nevéhez. 1916—20-ig orosz fogságban volt. Kit. : k. ez. és br. v. é.

Hochhäuser Ferenc kőművesm., IX., Soroksári-út 38. Tel. J. 459—81. A MKOSz alelnöke. Szül. 1875-ben, felszab. 1893-ban.

Hochhäuser Ferenc

1905-ben önállósította magát, kb. 30 alkalmazottnak ad munkát. A háborúban katonai szolgálatot teljesített. Neje : Szmo- len Julianna.

Hollós Pál építész, IX. kér., Ráday-u. 45. Németporubán 1881-ben született. Magas- és mély, főleg azonban templomépítéssel foglalkozik. Részt vett a Szegényház-téri kath. templom, az Iparművészeti iskola

építésében. Ezenkívül számos templom, bankpalota és gyárépület terveit és felépítését eszközölte. Az ipartestületi életben tevékeny részt vesz.

Jungstlud József kőművesiparos, VII., Almássy-tér 15. 1868-ban Budapesten szül.,

1888-ban Alcsuthon szab., 1921-ben önállósította magát. Nevezetesebb munkái : a László-kórház, a Dreher-palota, a Központi vásárcsarnok, stb. 1894-ben volt az esküvője Ftacsik Máriával.

Hofbauer Gyula kőművesm., építk. váll., VI., Béke-tér 5. Tel.: L. 988—59. A MKOSz, a budapesti Építőmesterek Ipartest illetőnek és a Kőműves és Kőfaragó Egyletnek tagja. Szül. 1882-ben, felszab. 1900-ban. 1904-ben létesítette villanyerőre berendezett üzemét. 150 munkást alkalmaz. 1914— 1918-ig védte a hazát. II. o. ezüst, bronz v. é., K. cs.-k. tulajdonosa.

Horváth Ferenc, Kossuth Lajos-u. 127/b. 1927-ben saját erejéből alapította vállalatát, 2 segéddel és 2 két tanonccal dolgozik. Résztvett a háborúban.

Iván István kőművesm., VIII., Népszín- ház-u. 32. Az Ipartest, tagja, a Spóregylet titkára. Szül. 1877-ben, felszab. 1893-ban. 30 évig a fővárosban működött mint segéd. 1926 óta önálló mester. 48 hónapig a fronton harcolt. Kitüntetései : kis- és nagyezüst v. é., K. cs.-k. Neje : Felber Teréz.

Jung Mihály kőművesm., IX., Ranolder- utca 25. Az Ipartest, tagja. Szül. 1880-ban, felszab. 1898-ban. 1909-ben alapította üzemét. A világháborút a fronton töltötte. Kitüntetései : kisezüst, bronz v. é., K. cs.-k. Neje : Schrödinger Mária.

Kalóczy György oki. kőművesm., építk. váll., VIII., Kőfaragó-u. 7. Ipartestületi tag. 1874-ben szül., felszab. 1892-ben. 1921 óta önállóan űzi iparát. Résztvett a világháborúban. Szibériában volt fogságban. Neje : Korziner Ida.

Kanderer Károly kőművesm., építk. váll., III., Kiskorona-u. 76. Az Ipartestületnek 30 éve tagja. Szül. 1870-ben, felszab. 1894-ben. 1897-ben létesítette üzemét. Neje : Leitkam Erzsébet. 3 fia ipari pályán működik, 2 közülük résztvett a . világháborúban.

Karaszek Károly építész, kép. kőm. m., Kistemplom-u. 4. Szül. 1896., szab. 1913. segéd, később építésvezetőként működött 1922-ig, mikor önállósította magát. Számos nagy építkezést vezetett önállóan. Vezető- szerepet visz az ipari társadalomban. Résztvett a háborúban.

Kende Jenő építőm., Garai-u. 161/3. Kiss Lajos kőművesm., VI., Aradi-u. 65. A MKOSz és az Ipartestület tagja. Szül. 1861-ben, felszab. 1880-ban. 1892 óta önálló mester, 3 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. Szaktudását számos elismerő okirat igazolja. Neje : Hönigh Margit.