A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

88

során igazolja, hogy bevallását vétlen mulasztásból nem adhatta be, avagy a bozzáintézett felhívásnak .hibáján kívül nem felelhetett meg, a bírság kive tését mellőzni kell.

Ha adóköteles nyereség hiányában a bírságot a társulati adó 10, illetőleg 25%-ában megállapítani nem lehet, akkor a fenti mulasztásokért a vállalat 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető. Ezt a pénzbírságot elsőfokon a m. kir. adóhivatal állapítja meg, határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett végérvényesen határoz.

Ha a vállalat az üzletműködés megkezdésekor, vagy az üzletműködés tartama alatt az előírt bejelentéseket elmulasztja, 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntethető. A pénzbírságot elsőfokon a m. kir. adóhivatal állapítja meg. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett végérvényesen határoz.

Adócsalást követ el a vállalat, ha a társulati adó megrövidítésére irányuló szándékkal hamis bevallást ad, vagj^ üzleti könyveibe hamis adatokat vezet be. Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztésbüntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként a veszélyeztetett összegnek egyszeresétől nyolcszorosáig terjedő pénzbüntetés szabandó ki. Ezen a büntetésen kívül a bíróság elrendelheti az ítéletnek vagy rendelkező részének az elítélt költségén leendő közzétételét.

Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vállalat, ha beadványában — ideértve a jogorvoslatokat is — vagy a hatóság részéről hozzáintézett kérdésekre adott válaszában tudatosan valótlan nyilatkozatot tesz, vagy az adó helyes megállapítására alkalmas ténykörülményt szándékosan elhallgat, vagy színleges üzletet köt oly célból, hogy ezáltal az adóalapot csökkentse.

Amennyiben valamely cselekmény vagy mulasztás súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik és a cselekmény vagy mulasztás nem olyan, hogy bírsággal volna sújtható, szabálytalanság miatt 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki a törvényben, illetőleg törvényes rendelkezésekben, vagy az azok alapján kiadott miniszteri rendeletekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, amely az adóknak a megrövidítésére vagy az adókivetési munkálatok kellő időre való befejezésének megakadályozására alkalmas.

E pénzbírságom — amely szabadságvesztésre át nem változtatható — első- fokon a m. kir. adóhivatal szabja ki. Határozata ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett végérvényesen határoz.

A társulati adó és tantieme-adó után a vonatkozó törvények és törvényes rendelkezések korlátái között útadó, községi pót adó, valamint kereskedelmi és iparkamarai illeték vethető ki.

III. A JÖVEDELMI ADÓ

A jövedelmíidó az iparosok legfontosabb személyi adója. Ez az adónem egy-egv személy összes jövedelmét nyomozza ki és progresszív kulcs szerint adóztatja meg.

Ki köteles jövedelmi adót fizetni?

Jövedelemadót kötelesek fizetni :

1. a magyar állampolgárok összes jövedelmeik után, ha a magyar állam területén laknak, vagy itt rendes lakásuk van ;