A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
33 6. a vállalat a mérlegben behajthatatlan vagy kétes követelések címén veszteségként leírt vagy tartalékolt. Ezeknek a leírásoknak és tartalékolásoknak indokolt voltát a vállalat a pénzügyi hatóság kívánságára igazolni köteles, amennyiben ezeket kielégítő módon igazolni nem tudná, a pénzügyi hatóságnak joga van azt az adókivetés szempontjából megfelelően kiigazítani. A fölsorolt tartalékalapok csak abban az évben és abban a mértékben válnak adókötelesekké, amely üzletévben és aminő mértékben azokat a vállalat rendeltetésüktől elvonja és adóköteles célokra használja fel. Ilyen célnak kell tekinteni különösen, ha a vállalat azokat a törzsvagyon felemelésére fordítja, vagy ha a feloszláskor azokat a tagok között az általuk befizetett tőkén felül feleslegekből oszt szét. Az itt említett leírásokon kívül minden egyéb leírás adóköteles ; a pénzügyminiszternek azonban joga van fontos közhiteli érdekekből rendeleti úton megengedni, hogy a vállalatok az itt felsorolt eseteken kívül is adómentesen tartalékolhassanak meghatározott célokra, azzal a feltétellel, hogy ezeket a tartalékokat mindenkor pontosan kimutassák. A következő tételek nem számíthatók az adóalaphoz, illetőleg, ha azokat a vállalat mérlegszerű egyenleg megállapításánál tehertételként számításba nem vette, a mérleg szerinti nyereségből levonandók, a veszteséghez pedig hozzászámítandók ; 1. az előző évekből áthozott nyereségek ; 2. bányavállalatoknál a föld tulajdonosának a szénjogok végleges átengedéséért fizetett vételárnak évenkint 2 %-a mindaddig, amíg a levonás összege a vételárat kimeríti, de csak akkor, ha a föld tulajdonosával kötött szerződést a vállalat, annak keltétől számított 30 napon belül az adókivetésre illetékes m. kir. adóhivatalnak bemutatja ; 3. fogyasztási szövetkezeteknél az üzleti feleslegből a tagoknak vásárlásaik arányában kifizetett nyereségvisszatérítés ; 4. a megadóztatott tartalékokból felhasznált összegek ; 5. az igazgatóság és felügyelőbizottság tagjainak, a választmányi tagoknak és napibiztosoknak bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás, továbbá a tiszta nyereségből a vállalat alkalmazottainak kifizetett jutalék, jutalom ; 6. a részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál a névértéken felül befolyt összegek ; 7. a vállalatnak külföldön lévő üzlettelepei értékesítésénél az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek, amennyiben azok egész- ban vagy részben a társulat tagjai között fel nem oszlottak. Ugyanezen elbírálás alá esnek a vállalat külföldi részvényeinek értékesítése folytán az előző évi mérlegben kitüntetett értéken felül befolyt összegek, amennyiben az értékesítés idejében az illető külföldi részvénytársaság részvényeinek legalább 25 %-a a vállalat birtokában volt, vagy psdig a kérdéses részvények a vállalat külföldi telepének értékesítése folytán folytak be. A mérlegben el nem számolt ezeket az összegeket a társulat a vallomással egyidejűleg a pénzügyminiszternek bejelenteni köteles. Az adó kivetésére illetékes hatóságnak jogában van a nyereség-veszteség« számlát abból a szempontból vizsgálat tárgyává tenni, hogy a vállalat igazgatóságának és személyzetének járandóságai, valamint a reprezentációs költségek fejében kiadott összegek a vállalat természetével és terjedelmével aránv6*
