A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
512 1873-ban ; felszabadult 1889-ben. A világháborúban az olasz fronton védte a hazát. Szathmáry Géza kőművesmester, IX., Liliom-u. 32. Szül. 1872-ben. Felszab. 1887-ben. 1917-ben önállósította magát. A Máv. építész vezetője volt. A világháborúban a fronton küzdött ; román fogságban sínylődött 1918-ig. Bronz vit. é. tulajdonosa. Neje : Pettik Irma. Szilágyi Lajos építőmester, VII., Betli- len-u. 31. Tel. : J. 310—41. A Bpesti Építőmesterek Egyletének és Ipartest.-nek, valamint több kulturális egylet tagja. Szül. 1870-ben. Felszabadult 1892-ben. 1898-ban önálló lett. Résztvett a háborúban. Neje : Hell Irma. Szívós László kőműves- és ácsmester, VI., Angyalföldi-u. 8. Tel. : J. 451—43. A Bpesti Kőműv. és Kőfaragók Ipartest.-i elölj.-nak tagja és pénztárosa, a Bpesti Ácsmesterek Ipartest.-nek számvizsg. tagja. Szül. 1885-ben ; felszabadult 1902- ben. A bpesti építő felső ipariskolát elvégezte. 1921 óta önálló mester. A háborúban a déli fronton a repülőosztagnál teljesített szolgálatot. Neje : Ritter Gizella. Szvetics József kőművesmester, VII., Telep-u. 8. A Kőműv. és Kőfaragók Ipartest.-nek, a tanoncvizsg. biz.-nak, a békéltető biz.-nak, az Iparkamara kézműipari szakoszt.-nak tagja, a K. M. O. Sz. tiszteletbeli elnöke stb. Szül. 1865-ben. Középiskolái után mint rajzoló praktizált Már- kusz és Kiinger építészeknél. 1892-ben önálló lett. A háborúban, mint tart. hadnagy teljesített szolgálatot. Neje : Hakspacher Róza. ifj. Trimmel József kőművesmester, II., Medve-u. 38. Tel. : Aut. 523—57. A Kőműv. és Kőfaragók Ipartest.-i elölj.-nak póttagja, a M. K. O. Sz. jegyzője, a Tanonc- vizsg. biz. tagja, stb. Szül. 1895-ben. FelIfj. Trimmel József szabadult 1913-ban. Czobel építésznél, majd atyjánál dolgozott, mint üzletvezető ; 1921-ben átveszi az üzem önálló vezetését, s átlag 25 embert foglalkoztat. 1915— 1918-ig védte a hazát ; 2 kisezüst, bronz vit. é., porosz harcos é., K. cs.-k. tulajdonosa. Neje : Benk Viktória. Urbán Konrád kőművesmester, VII., Nagydiófa-u. 27. A bpesti építésvezetők önsegélyző egyletének elnöke. Szül. 1882- ben. Felszabadult 1898-ban. 1901-ben átvette atyja üzemének vezetését. Jelenleg mint főpallér működik a legkiválóbb szaktudással. Neje : Bulus Mária. Vahl Rezső Bszkrt főfelügyelő, kép. kőművesmester, tart. hadnagy, VII., Akácfa- utca 15. Szül. 1874-ben. AÁelső épít. ipariskola elvégzése után mérnöki irodában praktizált, majd a Beszkárhoz került, mint műszaki tisztviselő. 1917-ben főfelügyelővé nevezik ki és 1926-ban 30 éves szolgálata elismeréséül megkapja a szóig, díszoklevelet. 1907 óta önálló kőművesmester. Weisz József kőművesmester, I., Buda- őrsi-u. 11/a. Szül. 1883-ban; felszabadult 1902-ben. 1910-ben önállósította magát és 30 segéddel dolgozott. Résztvett a világháborúban. Neje : Vojacsek Júlia. Witt Kásoly kép. kőművesmester, Rot- tenbiller-u. 28. Szül. 1900-ban. A felső ipariskolai képzettség megszerzése után 1926-ban önállósította magát. Előzőleg Fekete és Glock cégnél és és Fleischl Róbertnál szerzett gyakorlatot. Átlag 4 segéddel és 1 tanonccal dolgozik. Wittmann Ferenc kőművesmester, VIII., Tömő-u. 16. Szül. 1881-ben. Felszabadult 1897-ben. 1909 óta önálló mester, 5 segédet alkalmaz. Most készíti a miniszter- elnökség belső épületének díszvakolási munkáit. 1914—1918-ig az orosz és olasz fronton védte a hazát. Neje: Lambert Erzsébet. (Folytatás a következő kötetben.) Sütőmesterek : Back Samu, Király-u. 38. Telef. : J. 229 —02. Bass Gyula, II., Iskola-u. 44. Jelenlegi üzemét 1912-ben alapította és három segéddel folytatja. Előzőleg 1901-—1907-ig Csep- regen (Sopronmegye) működött. Berendezése: kettős kemence és osztógép. A világháborúban 48 havi olasz és szerb fro it- szolgálatot teljesített. Beck Sándor, Nagyfuvaros-u. 17. Berger Ignác, VII., Király-u. 25. Önálló lett előbb vidéken 1891-ben, majd 1922-ben Budapesten. Üzeme villanyerőre van berendezve, kiflifeladó, dagasztógéppel felszerelve. Herceg Metternichné volt szállítója, az Ipartestület volt választmányi tagja. Ősi pékcsalád sarja, már az 1750-es években a szakmában működtek ősei. Berger Jenő, VIII., Práter-u. 21. Telefon : J. 451—16. A Wollner Oszkár által alapított üzemet 1925-ben vette át és azt 5 segéddel és 1 kiszolgálóval, villanyerő (4 HP) berendezéssel folytatja. A világháborúban 24 havi frontszolgálatot teljesített 2 évig orosz fogságban volt. Régi pék*
