A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
500 Heksch Zsigmond, Mester-u. 9. Szül. Újpesten 1875-ben és felszabadult 1892- ben. Faragott bútortervezéssel és készítéssel foglalkozó üzemét 1927-ben alapította. A belügyminiszter fogadó szobájának tervét és faragó munkálatait végezte. A háború alatt az 1. h. gy.-ezrednél szolgált. Neje : Dumbrawszky Matild. Fia : Ernő, Párisban végezte művészi tanulmányait és a Műcsarnokban kiállított. Homokay József, Tavaszmező-u. 6. és József-u. 57. Telefon 607—23. Szül. Pislán 1898-ban. Önálló üzeme 1928 óta áll fenn. Több munkát kiállított a Műcsarnokban. Két szakmunkást foglalkoztat. Az Iparművészeti főiskolán 3 dicsérő oklevelet nyert. A Turul bajtársi szöv. dominusza. A háború alatt a 22. h. gy.-ezrednél szolgált. Hőna és Pillmayer gipszszobrászok, X. Kelem en-u 21. Kiss Mihály, Hernád-u. 11/a. Szül. Brassóban 1895-ben és 1927-'ben alajútotta meg jelenlegi önálló üzemét. A szobrász Ipartestület r. tagja. 1916—1918-ig katonai szolgálatot teljesített a 24. h. gy.-ezrednél, a román fronton harcolt. Ipari szakiskolát és iparművészeti tanfolyamot végzett. Neje: Boné Katalin. Kobelmüller Nándor, VIII., Szigony-u. 9. Szül. helyben 1890-ben és felszabadult 1907-ben. Fametsző üzemét 1908-ban alapította. 1 HP v. motorral van felszerelve. Az Ipartestület r. tagja. 1919-ben nőül vette Székely Ilonkát. Kohn Ferenc, VII., Rottenbiller-u. 30. Szül. Sümegen 1875-ben és felszabadult 1891-ben helyben. Mint segéd is itt és Béesben dolgozott. Önálló üzemét 1922- ben alapította. A szobrász Ipartestület r. tagja. 1914—1918-ig katonai szolgálatban állott. Neje : Wessely Irén. Kollátor Henrik ip. m. tanár, IX., Bok- réta-u. 21. Szül. helyben 1889-ben. Üzemét édesapja alapította 1892-ben és tőle vette át 1923-ban. A Spolarich-söröző belső berendezése saját tervei szerint készült. 24 hónapot mint mérnök hdgy a francia és orosz frontöii töltött. Koronás arany érdemkereszt (kardokkal), K. cs.-k. és sebesülési érem kitüntetése van. 1917- ben középisk. tan. oklevelet nyert, de már 1912 óta a fővárosnál mint szaktanár működik. Kottász József, Dob-u. 110. Szül. helyben 1861-ben. Épület-szobrászi üzemét 1895-ben alapította. Egy tanulót tart. Az Ipartestület tagja. 1886-ban nősült. Két fia van. Kovács József, szobrászműterem és kőipari vállalat : br. Lipthay-u. 10 ; iroda : II., Zsigmond-u. 9 ; telefon : Aut. 221—54. Szül. helyben 1884-ben és itt szabadult fel 1900-ban. Schmidt Miksa üzemvezetője volt 18 éven át. 1920-ban alapította meg jelenlegi üzemét. Az Ipartestület volt ügyv. alelnöke. Neje: Poz- mann Valéria. Számos megbízása van a fővárostól és a m. kir. postától. Kovács Lajos, VIII., Koszorú-u. 1. Szül. Bicskén 1887-ben es felszabadult 1901-ben. Mint segéd Németországban dolgozott. 1921-ben alapította önálló üzemét. 1904-ben állami aranyérem kitüntetésben részesült. A háborút az albán és montenegrói fronton küzdötte végig. Fővárosi szakoktató. Krefschek K. Antal, IX., Tűzoltó-u. 5. Szül. helyben 1868-ban és felszabadult 1884-ben. Mint segéd Ausztriában és Németországban fejlesztette szaktudását. 1900-ban alapította meg üzemét. Az Ipar- testület előljárósági tagja. 1914—1918-ig a 32. gy.-ezrednél szolgált. Neje: Horváth Gizella. Krisztián Sándor, VII., Gyarmat-u. 12. Telefon J. 396—80. Szül. helyben 1875-ben és felszabadult 1890-ben. Épületszobrászati üzemét 1905-ben alapította saját házában és telkén. Az Astoria-szálló, az Adria, az Anker, a Forum-mozgószínház stb. szakmunkái a nevezetesebbek. 1914-- 1918-ig az 1. h. gy. ezrednél szolgált. 3 éven iparművészeti tanfolyamokat végzett. Lázár Albert, Ferenc-u. 29. Szül. Brassóban 1868-ban. Telke van. Jelenlegi üzemét 1900- ban alapította. Két segédet és 3 tanulót tart. A szobrász Ipartestület volt vál. tagja. Technológiát végzett. Neje : Knittl Ilona. Liebermann Jenő, VIII., Tömő-u. 8. Szül. helyben 1886-ban és itt szabadult fel 1901- ben édes apjánál. Az üzemet édesapja 1894-ben alapította. Átvette 1925- ben. 4 segédet és 1—2 tanulót foglalkoztat. A Carlton-szálloda hali-berendezése a munkáját dicséri. A szobrász Ipartestület elölj, tagja. 1920-ban nőül vette Zoltán Erzsébetet. Lustbader Mór faszobrász, Aréna-út 59. Szül. 1882-ben Ujbélán. Mint segéd Budapesten, Béesben, Frankfurtban, Märisch- Ostrauban szerzett gyakorlatot. A kormányzó villájának, a Fészek Clubnak, a Coburg hercegi palota faszobrászi munkáit ő végezte. Résztvett a világháborúban, kisez. v. é.-e van. Különösen vallásostárgy ii faragványaival tűnt ki. Mátrai Lajos, szobrászművész IX., Ki- nizsi-u. 31. Áz orsz. m. kir. iparm. isk. r. tanára. Szül. 1875-ben Budapesten. Az Erzsébet-pályázat I. díját, a Kossuth- mauzoleum pályázat III. díját stb. nyerte el. A háború alatt a 30. népf. gy.-ezrednél szolgált. Hosszú ideig szerb és olasz hadifogságban volt, Olasz- és Franciaországban is feltűnt tehetségével, ennek
