A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

492 Nagy Máté épület- és bútorasztalos­mester, Rákóczi-u. 46. Szül. 1899-ben és helyben felszabadult 1917-ben. Önálló üze­mét 1924-ben alapította. 1 segédet és 2 tanoncot tart. 3 HP motorral felszerelve. Az Ipartestület tagja. 1917—1918-ig a harctéren volt és 1922-ig a nemzeti had­seregben szolgált. Neje: Csorba Ju­liánná. Németh György örökösei műmalom (Göm­bös-malom). A tulajdonukat képező malom 1880 óta áll fenn. Vízierőre van berendezve. Az Ipt. r. tagja, kizárólag vámőrléssel fog­lalkoznak. Németh György kovácsra., Hegyi-út 20. Németh Károly úri- és nőicipészmester, Síp-u. 7. Szül. helyben 1898-ban és fel­szabadult 1914-ben.r Saját háza van és önálló üzeme 1919 óta. Az Ipartestület tagja.’ 1916-—1918-ig a’ 19. hegyi tüzérek­nél, srazután a nemzeti hadseregben szol­gált. Neje :r Pesti Mária. Némethi Lajos Ferenc kályhásmester. Oláh István mészáros-^és hentesmester, Kossuth-u. 31. Szül. 1887-ben és felszaba­dult Szombathelyen 1899-ben. Mint segéd Oláh István került ide, ahol 1910-ben megalapította önálló üzemét. 2 HP motorral van felsze­relve. Ipari kitüntetésben részesült. Háza van. Az Ipartestület elöljárója, a szak­osztály elnöke, a tanonvizsg. bizotts. el­nöke. 1915—1918-ig állandó harctéri szol­gálatot teljesített. Neje : Radó Ilona. ölslégel Antal szabómester, Eötvös K.-u. Papp Béia cukrászmester, Battyányi-u. 1. Szül. helyben 1896-ban, felszabadult Nagy­kanizsán 1912-ben. Mint segéd sok bél­és külföldi nagyüzemben gyarapította a szaktudását. Üzemét 1927-ben alapította és géperőre rendezte be, 3 HP motorral. Az Ipartestület, az Iparos Kör stb. tagja. 1915—1918-ig szolgált ; 18 hónapig volt a orosz fronton és 5 hónapig az olaszon. Két­szer sebesült. Bronz vit. érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Pap Dezső szabómester. Pásztor István rézmüvesm., Kazinczy- tér 8. Szül. Keszthelyen 1903-ban és ott szabadult fel 1921-ben. Mint segéd került ide, ahol 1926-ban megalapította önálló Üzemét. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. bizottság és az Iparoskor r. tagja. Neje : Ringbauer Ilona. Parragi Lajos cipészmester, Biró-u. 20. Szül. helyben 1895-ben és felszabadult 1914-ben. Saját háza van és önálló üzeme 1923 óta. Az Ipartestület, az Iparos Kör és szakoszt. tagja. Neje : Bakucz Teréz. Péntek Ernő szobafestő- és mázolómester, Apponyi A.-u. 31. Szül. 1884-ben és hely­ben szabadult fel 1912-ben. Önálló üzemét 1914-ben alapította. Az Ipartestület és Iparoskor tagja. Neje : Gecsovics Mária. Péter István felsőrészkészítőmester, Kos- suth-u. 15. Szül. Győrvárott^l892-ben, fel­szabadult helyben 1909-ben. Önálló üze­mét 1919-ben alapította. Budapesten tech­nológiai tanfolyamot végzett. Az Ipar­testület, a tanonvizsg. bizottság, a Dalárda tagja. 1915—1918-ig szolgált. Két bronz vit. érem és K.'cs.-k. kitüntetése van. Neje : Punyi Viktória. Pintér Gyula asztalosmester. Portsch Tetvérek (Portsid Lajos) bádo­gos- és rézmüvesm. Szül. helyben 1904-ben és felszabadult 1919-ben édesapjánál, aki­nek üzemét 1928-ban vette át. Három segédet tart. Az Ipartestület és az Iparos­kor vál. tagja. Nőtlen. Puer Sándor kefekötőmester. Püsky Imre épület- és bútorasztalosm. Kisfaludy-u. 6. Szül. Békésen 1884-ben és felszabadult ott 1901-ben. Mint segéd Bécs, Lipcse, Berlin stb. helyeken dolgo­zott, így került ide, ahol 1923-ban alapí­totta üzemét, amelyben egy segédet és tanulót tart. Az Ipartestület, Iparoskor és Lövő Egyesület r. tagja. 1914—1921-ig katona volt. 78 hónapig volt orosz fogság­ban. Neje : Mocsis Rozália. Radó János cipészmester, Rákóczi-u. 3. Rákli József úri- és nőicipészmester, Uj- utca 14. Szül. Nemesladányon 1890-ben, felszabadult 1907-ben. Mint segéd került ide, ahol 1922-ben alapította önálló üze­mét. Az Ipartestület és szakcsoport r. tagja. 1914—1918-ig katona volt. K. cs. k.-je van. Neje : Németh Erzsébet. Rudas István pékmester, Biró-u. Szül. 1895-ben és Alsólendván szabadult fel 1911-ben. Mint segéd került ide, ahol 1928-ban megalapította üzemét. 1914— 1919-ig szolgálta a háborút; 12 hónapig olasz fogságban szenvedett. Kisezüst, bronz vit. érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje : Fercsek Mária. Schmidt Viktor cukrászmester, Kossuth-u 2. Szül. Késmárkon 1872-ben és felszaba­dult Cegléden 1888-ban. Budapesten Ger- baudnál osztályvezető volt. Önálló üze­mét 1900-ban alapította, 1 HP vili. mo­torral géperőre berendezkedve. Az Orsz. cukrász szöv. társelnöke. Az Ipartestület alelnöke, városi képviselő. 1914—1918-ig katona volt. Neje: Bankó Katalin,

Next

/
Oldalképek
Tartalom