A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
469 Tax György szíjgyártómester. Tax Pál kárpitos- és szíjgyártómester. Várpalotán, Fehérváron és Budapesten szerzett szaktudását 1916-ban alapított üzemében értékesíti. 1 tanonccal dolgozik. Tagja az Ipartestületnek és Körnek. Részt- vett a világháborúban. Tóth György kovácsmester. 1918-ban önállósította magát. Az Ipartestületnek és Iparos Körnek tagja. 36 hónapot töltött a világháború alatt az orosz és szerb fronton. Tóth Pál kovácsmester. Újvári Ferenc reszelővágómester. Szakmáját Budapesten, Miskolcon, Szombathelyen, Szegeden gyakorolta. 1924-ben alapított üzemét 1 segéddel folytatja. Tagja az Ipartestületnek. A világháború alatt 36 hónapot a harctéren töltött. Vajda András bognármester. Szaktudását Várpalotán, Győrött és Fehérváron szerezte 1890-ben alapította üzemét. Az Ipartestületnek és Körnek tagja. 1916— 1918-ig szolgálta a hazát a világháborúban. 9 havi olasz frontszolgálattal. Vankó Géza asztalosmester. 1925-ben alapított vállalatát 2 segéddel és 1 tanonccal folytatja. Főbb munkái : a királyszállási erdőmémöki iroda, peremartói Robbantó r. t. stb. szakmunkái. 32 éve folytatja iparát. Az Ipartestület és Kör tagja. A dalárdának alapító, választmányi és működő tagja. A világháborúban résztvett. Varga Lajos borbélymester. VESZPRÉM 1886. évi szeptemberben alakították meg a veszprémi Ipartestületet. Az Ipartestület az iparosérdekek szolgálatában kifejtett hathatós munkássággal kezdte meg működését. Egymásután alakították meg a különböző szakosztályokat, résztvett az Ipartestület vezetősége az összes országos ipari nagygyűléseken és kongresszusokon. Súlyos csapás érte Veszprém iparosságát 1893-ban, mikor Veszprém majdnem egészen a tűzvész martaléka lett. Az Ipartestület vezetősége ekkor országos mozgalmat indított a tűzkárosult iparosok segélyezésére. 1894. évben már zászlót szerzett az Ipartestület. 1896. évben Bauer Károly elnök alapításával létesíttetett az elagott iparosok alapja. 1904. évben volt az Első Országos Iparos Kongresszus Veszprémben, ugyanezen évben Mezőgazdasági és Ipari Kiállítás rendeztetett fényes sikerrel. Az 1914. év az Ipartestület életében is súlyos megpróbáltatásokat okozott. Az Ipartestület legtöbb tagja katonai szolgálatra vonult be s bizony a világháború súlyos megpróbáltatások elé állította a testület vezetőségét, amely igyekezett ebben az időben az iparosok itthonmaradottain segíteni. A forradalom és a kommün az Ipartestületet is szét akarta rombolni, de hála a hazafias iparosságunknak, ez nem sikerült, mert -— majdnem mondhatni — erejük éppen az iparosság be nem hódolásán tört meg. Iparosaink közül a kommün alatti viselkedéséből folyólag egynek sem lett bántódása. A háború után újból kellett kezdeni a lerombolt épület felépítését s az akkori országoshírű vezér, Hajagos Imre elnök agilitása segítette áthidalni a nehézségeket. Az ő elismert vezéri rátermettségének köszönhető az 1923. évben rendezett és fényesen sikerült ipari és mezőgazdasági kiállítás. Ugyancsak az ő agilitásának köszönhető, hogy az Ipartestület tanácstermében nagy márványtáblát állítottak fel a világháborúban elesett 111 ipartestületi tag hősi halott emlékének megörökítésére. 1928. évben súlyos gyásza volt az Ipartestületnek, mert elnöke, Hajagos Imre, váratlanul hirtelen elhunyt. Temetésén a kormány képviseletén kívül az egész országból képviseltették magukat az iparosalakulatok és hatóságok is. Temetésén mintegy 10.000 ember vett részt. Az Ipartestület jelenlegi agilis elnöke, Wolfram János vezetésével erős mozgalom indult az Ipartestület székházának felépítése érdekében, ami a megvalósulás felé közeledik. Az Ipartestületnek fennállása óta elnökei voltak : Balogh Károly szabómester 1886— 1896. évig, Bauer Károly mészárosmester 1896—1911. évig, Stóll János kékfestőmester 1911—1914. évig, Próder Károly szabómester 1914-—1922. évig, Hajagos Imre szabómester 1922—1928. évig, Wolfram János 1928. évtől. Jelenlegi vezetősége: Elnök: Wolfram János rézművesmester. Alelnökök : Hajda Gyula asztalosmester, Pósa Endre nyomdászmester. Jegyző : Herczeg József. Ügyész : Dr. Rhédey Antal ügyvéd. Iparhatósági biztos : Biczy Károly h. polgármester. Adler Ferenc cipészmester, Kupa-u. 3. Albrecht Hugó fehér és finom sütő mester, Kőkép-u. 2. Üzeme 1864 óta áll fenn és 1906 óta saját kezelésben, 36 éve működik a szakmában. 4 segédet és 2 tanoncot foglalkoztat. 5 HP villany- motorral felszerelve. A kórház, a Menhely, a 4. honv. gy. zászlóalj stb. állandó szállítója. Az Ipartestület tagja, a szakcsoport és szakvizsgáztató bizottság elnöke, a Dunántúli sütőszövetség alelnöke. Az Iparoskor a Cserháti társaskör stb. tagja. Volt városi képviselő. 1914—1918-ig szolgálta a hazát; van koronás ezüstérem keresztje és korona nélküli vaskereszt, Károly cs.- keresztje.
