A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

I. rész - Az iparosok adója

«8

5. raktárkönyvet (árukönyvet), amelyben az adózó a raktárba vett és abból kiadott anyagokat, illetőleg árukat árunemenként elkülönítve időrendi sorrendben nyilvántartja és az év végén lezárva, az állományt kimutatja. A raktárkönyv (árukönyv) beosztását és vezetésének módját az adózó maga választhatja meg, de annak az anyag- vagy árukészlet megállapítására alkalmasnak kell lennie ; ezenkívül készít évenként :

6. záróleltárt :

a) a berendezésnek

b) a felszerelésnek

c) az anyagkészletnek

d) az árukészletnek

e) az üzleti követelésekről és

f) az üzleti tartozásokról. — A záróleltárban az anyag- és árukészletet mindig a beszerzési, illetőleg az előállítási áron kell értékelni.

A bányavállalkozó a következő könyveket köteles vezetni:

1. termelési könyvet az üzemi év folyamán kitermelt*bányatermékekről,

2. pénztárkönyvet a bevételeknek és kiadásoknak időrendben való bevezetésével,

3. naplót,

4. főkönyvet,

5. folyószámlakönyvet, azonkívül készít évenként :

6. évzáró leltárt.

A vendéglők, éttermek, kávéházak, kifőzések, cukrászdák, kávémérések, büffék és más efféle vállalatok a következő könyveket kötelesek vezetni :

J. megrendelési könyvet, de csak azokról a megrendelésekről, amelyeket üzleti szokás szerint a megrendelő nevének feltüntetésével fel szoktak jegyezni, pl. társasvacsora, lakásra szállítandó étkezés ;

2. pénztárkönyvet, amely vállalatnál a fényűzési, forgalmi adó céljaira, vagy egyébként is pénztárívet vezetnek és ennek alapján számolnak el a személyzettel, annál az így mutatkozó napi nyers bevételt egy tételben lehet a pénztárkönyvbe vezetni. Azokat a pénztári íveket, amelyeket nem kell a fényűzési adó bevallási ívhez csatolni, meg kell őrizni;

3. évzáró leltárt.

A kiskereskedő következő könyveket köteles vezetni :

1. pénztárkönyvet, amelybe időrendben be kell vezetni az üzleti bevételeket és üzleti kiadásokat. Aki a forgalmi adó céljaira tételenkinti feljegyzéseket vagy ellenőrző pénztárt alkalmaz, az a napi kicsinyben árusításból befolyt bevételt egy összegben vezetheti be a pénztárkönyvbe ;

2. a hitelben eladott áruk nyilvántartási könyvét (strazzát).Ebbe a könyvbe a hitelben eladott árukat időrendben kell bevezetni, még pedig a vevő nevének, pontos lakcímének, az áru megnevezésének, mennyiségének, egységárának és a hitelezett vételár összegének feltüntetésével. A fizetésnapján utólag bevezetendő az eladási tételhez a fizetés napja és az adós által fizetett összeg(esetleg a visszáru) ;

3. árubeszerzési könyvet, amelybe a kapott számlák vagy árujegyzékek szerint időrendben be kell vezetni minden egyes áruvásárlást,^ még pedig a vétel napját, a beszerzési forrást, vagyis az eladó cég megnevezését és székhelyét, a beszerzési árat. Piaci vagy utcai vásárlás esetében nem az eladót, hanem ehelyett az árut kell megnevezni, továbbá a mennyiséget és a beszerzési árat bevezetni ;

mennyiségéről és értékéről,