A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
66 Büntetések a kereseti adónál Aki bevallását az előírt határidőben nem adja be, a kivetés során megállapított adóalap 1 %-át, ha pedig a bevallás beadására hozzá intézett felhívásnak a kitűzött határidőn belül sem tesz eleget, az adóalap 3 %-át fizeti bírság fejében. Ha azonban az adózó adójának elsőfokú megállapításáig igazolja, hogy bevallását vétlen mulasztásból nem adhatta be, vagy a hozzá intézett felhívásnak hibáján kívül nem felelhetett meg, a bírság kivetése mellőzendő. Ha a megállapított adóalap a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy apad, avagy az adókötelezettség évközben megszűnik, ennek megfelelően a bírságot is helyesbíteni, illetőleg törölni kell. Törlendő a bírság akkor is, ha az adózó a jogorvoslati eljárás során igazolja, hogy mulasztása vétlen volt. Amely vállalat az általa kifizetett ügynöki díjak kimutatását nem terjeszti be, annyiszor büntetendő 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal, ahány ügynöknél ezt a mulasztást elkövette. A pénzbírságot a pénzügyigazgatóság szabja ki, amelynek határozata ellen a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. Ha az állandó üzlethely nélkül működő házaló az adónak lefizetése nélkül folytatja a házalást, vagy ha a külföldi, mint utazó az adónak előzetes lefizetése nélkül folytatja az üzletet, az illető község (város) javára, amelynek területén tetten érték, a rendes adón felül az adótételnek egyszeresétől négyszeres összegéig terjedhető bírságban marasztalandó el, amelynek lefizetése előtt üzletét, vagy foglalkozását nem gyakorolhatja. A bírságot a község (város) veti ki s az ellen a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezni, amely a fellebbezés felett végérvényesen határoz. Adócsalást követ el a bevallás adására kötelezett, ha az általános kereseti adóra vonatkozó bevallásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudatosan olyan valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, amely az adó megrövidítésére alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelemforrást szándékosan elhallgat, végül ha az adókivetés alapjául szolgáló könyvekbe hamis adatokat vezet be. Az adócsalás miatt kiszabható szabadságvesztésbüntetésen felül minden esetben mellékbüntetésként kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adó egyszeresétől nyolcszorosáig terjedhet. Amennyiben valamely cselekmény vagy mulasztás nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, szabálytalanság miatt 100 pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, aki a törvényben, illetőleg törvényes rendelkezésekben vagy azok alapján kiadott miniszteri rendeletekben megszabott kötelességét oly módon szegi meg, amely az adónak megrövidítésére vagy az adókivetési munkálatok kellő időre való befejezésének megakadályozására alkalmas. Ilyen mulasztást követ el például : aki könyvvezetési kötelezettsége dacára könyveket nem vezet; aki a könyvvizsgálatot, illetőleg a helyszíni vizsgálatot megakadályozza, vagy meghiúsítja, vagy a mérleg és nyereség-veszteségszámla, illetőleg az anyag- és áruleltár bemutatását megtagadja. E pénzbírságot a m. kir. adóhivatal szabja ki; határozata ellen a pénzügy- igazgatósághoz lehet fellebbezni.
