A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

407 Sölétormos Béla csizmadiamester, Kus- tán-utca. Szalai Félix sütőmester, Város-utca 71. Szül. 1899-ben és felszabadult 1916-ban Sopronban. Önálló üzeme 1927 óta áll fenn. Az Ipartestület és az Iparos Kör tagja. 1917-től 1918-ig katona volt. 7 hónapig volt a harctéren. Sebesült. 1928-ban nőül vette Luka Gizellát. Takács Ignác szabómester. Tárcsái Kálmán vendéglős és mészáros­mester. Szül. 1897-ben helyben és 1914-ben szabadult fel. 1925-ben kapott korlátlan italmérési engedélyt. Az' Ipartestület és az Iparos Kör tagja. 1915—1918-ig katona volt, 36 hónapig volt az orosz és román harctéren. 1924-ben nőül vette Zambó Ág­nest. Uray József bádogosmester, Város-utca. Szül. Beleden 1903-ban és felszabadult 1922-ben. Önálló üzemét 1928-ban alapí­totta. Az Ipartestület és az Iparos Kör tagja. Nőtlen. Varga József kádármester. Szül. helyben 1894-ben és itt szabadult fel 1918-ban. Ön­álló üzemét 1919-ben alapította. Az Ipar- testület és Iparos Kör tagja. 28 hónapig volt a harctéren.^ Sebesült. 1922-ben nőül vette Keresztes Ágnest. Zambó Józsefné nőiszabómester, Átal-u SZILASBALHÁS Bognár Mihály szabó. Budik János bádogos. Csizmadia István bognár. r Füredi János férfiszabómester. Saját háza és önálló üzeme van 1904 óta. 1893 óta működik a szakmában. Budapesten szabadult és mint segéd Budapesten, Győ­rött, Veszprémben, Zircen, Kaposváron, Keszthelyen dolgozott. Az Iparos Kör ala­pító és vál. tagja. Községi képviselő, Han­gya szöv. ig. tagja. 1914—1918-ig szolgált a háborúban. Göbölös Lajos kéményseprőmester. Dég, Lajos, Mezőkomárom és Szilasbalhás a kör­zete. 1900 óta működik a szakmában és 1918 óta önálló. 1 segédet és 1 tanoncot tart. Az Iparos Kör vál. tagja és jegyzője. A veszprémmegyei kéményseprőmesterek csoportjának titkára. 1914—1918-ig szol­gált a háborúban. Bronz vitézségi érme és K. cs.-k. van. Ifj. Kiss Gyula géplakatos. Saját háza és önálló üzeme van 1927 óta. Az üzemet édesapja alapította 1894-ben. Mint tanonc is és mint segéd is atyja házánál szerezte ipari szakképzettségét. 2 tanoncot fog­lalkoztat. Eszterga, fúrógép és cséplőgép garnitúrával van felszerelve. 1915—1918-ig szolgált és megsebesült. Kisezüst, bronz vitézségi érem és K. cs.-k. kitüntetése van. Kovács Pál szíjgyártó- és nyergesmester. Önálló üzeme 1912 óta áll fenn. 1897 óta működik a szakmában. Mint segéd Buda­pesten, Székesfehérváron és Enyingen mű­ködött nagyobb üzemekben. 1 tanoncot tart, az Iparos Kör jegyzője és alelnöke volt. 1914—1918-ig szolgált a háború alatt. Jubileumi kereszt és K. cs.-k. kitüntetése van. Kún József csizmadiamester. Mrár Ignác sütőmester, Fő-u. Háza és önálló üzeme van 1919 óta. A szakmában 1905 óta működik. Mint segéd Pécsett, Csurgón, Komáromban, Székesfehérváron és Budapesten képezte magát iparában. Az Iparos Kör és Hangya szöv. választmányi tagja. Takaró Imre asztalosmester. Tóth István kőművesmester. Vargha János malomtulajdonos. Két malma van, az egyik Királyszentistvánban, 450 éve apáról-fiúra szállott a molnármes­terség. 1892 óta működik a szakmában és 1903 óta önállóan. Mint segéd Német-, Cseh- és Osztrákországban szerezte tapasztalatait . Hajmáskéren főmolnár volt, Sopronban is. 3 segédet, 1 gépészt tart, 50 HP gőzmotorral van felszerelve. Az Iparos Kör elnöke 10 év óta. Jótékony célra, könyvtáralapra sokat áldoz és előadásokat rendeztek Hajmás­kéren a Petőfi-asztaltársaság megalapítója. A pozsonyi ipari kiállításon díszoklevelet nyert. 17 hónapot harcolt a fronton, 2 nagy­ezüst, kisezüst, bronz vitézségi érem és Károly cs.-kereszt kitüntetésben részesült. Acsád községből származnak és Csejthey Vargha János Vargha néven szerepelnek. Vitézzé avatása folyamatban van. Áz Orsz. Molnár Szöv. választmányi tagja, a megyei szövetség alelnöke. SZILSÁRKÁNY Edvij Zsigmond vendéglős. Született 1883-ban, felszabadult 1900-ban. 1911-ben mint vendéglős és mészáros saját erejéből önállósította magát. 1914—1918-ig harcolt a hazáért, 36 hónapot töltött a tűzvonal- ban. Neje : Takács Anna. Gasztonyi Jakab vendéglős, ipartestületi tag. 1890-ben szül. és 1910-ben felszaba-

Next

/
Oldalképek
Tartalom