A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
367 Vargha János hentes- és. mészárosmester, Béla-tér 5. Szekszárdon született, itt is tamilt, 1906-ban szabadult fel és 1919-ben lett önálló. Az Ipartestület tagja, az Iparos- szövetség vál. tagja, a Ref. Kör, Polgári Kör, Törekvés SC tagja. Az orosz, olasz és román fronton harcolt. Kisezüst, bronz v. érmet és K. cs.-k. kapott. Vargha József virágkertész, Kisfaludy-u. 2. Üzletét nagyatyja, István alapította a 90-es években, tőle vette át atyja, ő maga 1916 óta vezeti, 1928 óta önállóan. Egy segédet és 1 tanoncot foglalkoztat. Az 1924. évi faluszövetségi kiállításon ezüstérem és díszoklevél kitüntetésben részesült. Az Ipartestület, Kertészeti Egyesület, Polg. Olvasókör, Törekvés SC, Dalkör tagja. Vesztergombi Antal kőművesmester. Vinkovits Mária nőiszabó, Bezerédy-u. 1. Szekszárdon született, Budapesten dolgozott, 1925-ben szabadult fel és akkor lett önálló. Az 1923. évi faluszöv. kiállításon ezüstérem kitüntetést nyert. 5—6 tanulóval dolgozik. Vollár György kovácsmester. Vörös Sándor sütőmester, Zrinyi-u. 1. Szekszárdon született, itt szabadult fel 1915-ben és önálló lett 1922-ben. Az Ipar- testiilet, Olvasókör tagja. A világháború olasz frontján harcolt, ott 1919 októberben fogságba esett, amelyben 1922-ig sínylődött. Vörösné Vidák Erzsébet kárpitos. Wagner Károly oki. rézöntőmester, Szé- chenyi-u. 26. Üzemét 1866-ban Jilk László alapította, amelyet ő 1890-ben vett át. A faddi 565 kg-os, nagykajdocsi 349 és 194 kg-os, a bükkösdi 292 kg-os és Szerbia részére 12 drb, összesen 2800 kg-os harangokat szállította. 2 HP villanymotor, 3 esztergapad berendezése van. Az Ipartestület volt vál. tagja, a Katii. Kör tagja. Az Orsz. Iparegyesület nagyezüst érmét és az 1921. évi faluszövetségi kiállítás II. nagy ezüst érmét nyerte el munkáiért. Wild János cipészmester, Rákóczi-út 21. Üzletét 1911-ben alapította és 1 segéddel és 1 tanonccal folytatja. Tagja az Ipartestületnek. A világháborúban a 7-es vár- tüzéreknél az olasz fronton harcolt. Nőül vette Hirth Terézt. Zala Andor asztalosmester. Zólyomi István mechanikus. Zombay József sütőmester. Zsoldos János cipészmester, Széchenyi-u. 19. Önálló lett 1914-ben. Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület vál. tagja, a Polg. Olvasókör, Iparosszövetség szaktanácsi tagja, a szakosztály elnöke. Az 1923. évi szekszárdi faluszöv. kiállításon elismerő oklevelet nyert. Zucker József szabómester. SZENTGÁL Cseh Gyula asztalosmester. Dresser József kovácsmester. Nagy Dezső mészáros-és hentesmeste, Fő-u. 272. Az 1912 óta folytatott iparában 1923-ban önállósította magát. Az Ipartestület, Olvasó Kör tagja. A világháborúban 22 hónapig volt az olasz, orosz és francia fronton. K. cs.-k.-je van. Perey Sándor szabómester. SZENTGOTTHÁRD A szentgotthárdi és szentgottbárdjárási Ipartestület Sperner Anzelm elnöksége mellett 1921 június hó 5-én alakult meg. Alapszabályai 1921 augusztus 9-én hagyattak jóvá. Tényleges működését 1922 január 1-én minden anyagi támogatás és pénz nélkül kezdette meg. A szentgotthárdi Iparoskor 15.000 papirkorona kölcsönével szerezte be a legszükségesebb irodai szereket és nyomtatványokat. 1926. évig tartott a vegetálás, amit az Ipartestület vezetősége tétlenül sokáig nem nézhetett. Ekkor az Ipartestület Hpemer Anzelm elnök és Dremmel Antal alelnök agilis kezdeményezésére merész elhatározásra szánta magát. Elhatározta, hogy 1926 szeptember havában tárgy sorsjátékkal egybekötött ipari kiállítást rendez, számolva azzal, hogy ebbe vagy belebukik, vagy pedig kirántja az Ipartestületet a vegetálásból. Az egész iparosság mint egy ember iogott hozzá a munkához s így ez sikerült is. Országra szóló propagandát fejtett ki az Ipartestület, mert arról meg volt győződve, hogy az itteni iparosság szaktudásával és a kiállítandó ipari készítményeivel a kiállításon szégyent nem fog vallani. Elnök és alelnök, de az egész elöljáróság lelkesítése és buzdítása mellett tényleg oly fényes kiállítást produkált az iparosság, hogy azzal a legnagyobb dicséretet érdemelték ki maguknak. Ennek köszönhette az Ipartestület, hogy az erkölcsi sikeren kívül ezen kiállítás fényes anyagi sikerrel is járt, amennyiben a kiállítás és tárgy sorsjáték közel 50,000.000 koronát = 4000 pengőt jövedelmezett tisztán az Ipartestületnek. Most már meg volt az alapja az Ipartestület további fejlődésének. Jelenleg kb. 5000 pengő vagyonnal rendelkezik s ezen összeget a legnehezebb időben, rövid 5 éves működés után gyűjtötte össze. Most már ipartestületi székház építését tervezgeti, ami további egyetértéssel es összetartással a megvalósulásra kecsegteti az Ipartestületet.
