A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
I. rész - Az iparosok adója
55 Nem tekinthető az üzlet (üzem) vagy foglalkozás megszűnésének s nincs helye adótörlésnek, ^ r , , ' ha az adóköteles halála után hagyatékának örökösei a keresetforrast tovább folytatják, vagy ha az üzlet (üzem) vagy foglalkozás folytatásában bármilyen okból ideiglenes szünetelés áll be. Ha valamely adózó csődbe kerül, az annak jövedelme után kivetett általános kereseti adót a csődnyitás napját követő hó első napjától kezdve törölni kell. A csőd tartama alatt az adókivetés szünetel, s amennyiben annak tartama alatt jövedelem keletkezett, ezt a csődeljárás befejezése után kell adó alá vonni. A csőd folytán felszámolt vállalat vagyona mindaddig nem osztható fel, míg adója megállapítva s összes adótartozása teljesen befizetve nincs. Ennek elmulasztásából eredhető károkért a csődtömeggondnok felelős. Mikor évül el a kereseti adó ? A kereseti adó kivetéséhez, illetve követeléséhez való jog elévül, ha az adót az adóbevallás beadásának, illetve eltitkolás esetében az eltitkolt foglalkozás vagy jövedelem felfedezésének napját követő ötödik naptári év végéig nem vetették ki, illetőleg nem követelték. Adócsalás esetében a kivetés elévülése csak azon napon kezdődik, amely napon az felderíttetett. Mily összeg után kell általános kereseti adót fizetni? Az általános kereseti adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az annak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozó maradvány alkotja. A nyers bevételek közé számítandó a jóváírás, a váltóval teljesített fizetés, valamint az az összeg is, amelyet az adózó üzletfele az adózónak valamely pénzintézetnél lévő folyószámlájára befizet vagy átutal, illetőleg az adózó helyett és annak javára egy harmadik személynek kifizet, vagy csereáruval, csere tárggyal, ellenszámlával, munkateljesítménnyel kiegyenlít vagy törleszt. A természetben teljesített szolgáltatások pénzértékét a helyi forgalmi érték szerint kell megállapítani. A nyers bevételhez hozzá kell adni a vállalkozó által saját háztartásában elhasznált, vagy másnak elajándékozott áruk pénzértékét. Uj kereset- vagy jövedelemforrásoknál az adókivetés az első év végéig szünetel. Az első évben elért jövedelem szolgál az adókötelezettség első és második évére adóalapul. Ha a vállalat a naptári év folyamán kezdte meg működését a csonka évre, az abban az évben tényleg befolyt tiszta jövedelem az adóalap, míg a következő évre az arányosan átszámított egy teljes évre eső jövedelem után kell az adót kivetni. Ha az adózó szabályszerű üzleti vagy gazdasági könyveket vezet és üzlete, iparvállalata vagy gazdasága jövedelmét hiteles mérleg- és nyereség-veszteségszámla bemutatásával bizonyítja és ez az adóztatás céljaira elfogadható, adóalapul szolgáló tiszta jövedelmét a mérleg- és a nyereség-veszteségszámla alapján kell megállapítani és amennyiben az üzem gazdasági (üzleti) éve a naptári évvel nem azonos, az adót az adóévet megelőző naptári évben lezárt gazdasági (üzleti) év eredménye alapján kell kivetni.