A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
319 ü. 17. Szül. helyben 1879-ben és felszabadult 1898-ban ugyanitt. Önálló üzemét 1907-ben alapította. Két segédet és 1 tanulót tart. 1/.ij HP géppel van felszerelve. Az Ipartestület és összes helyi egyletek tagja, a tanoncvizsg. biz. elnöke. 1915-ben bevonult, 2 hónapig volt a fronton és 60 hónapig orosz fogságban. Neje: Kálmán Ilona. Müller Ignác asztalosmester, Batthyány - utca 44. Müller Ignác Nagy Dezső szállodás és étterem Várkerület 34. Szül. Körmenden 1882-ben. és ott felszabadult 1897-ben. Több városban működött mint segéd, amíg ide kerülve 1905-ben megalapította önálló üzemét. Háza és földbirtoka van. Egy főpincért és 3 tanulót tart. Az Ipartestület alelnöke, a szakcsoport elnöke, a Dalos egyesület alelnöke, városi képviselő stb. Neje : Scheier Teréz. Nagy István könyvkötőmester, Mária Terézia-u. 7. Önálló üzeme 1914 óta áll fenn. 1 tanulót tart. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. biz., a Polgári Kör, a Rokkant Munkásbiztositó, a Tűzoltó Testület tagja. Neje: Juranics Irén. Nagy Lajos férfiszabómester. Naszádos István vendéglős. Németh Gyula hentes- és mészárosmester, Erzsébet-u. 35. Önálló üzeme 1927 óta áll fenn. 2 tanulót tart. Az Ipartestület r. tagja. 1917—1918-ig katonai szolgálatot teljesített, 18 hónapig volt az olasz fronton. Neje Pfeiffer Mária. Németh István cipészmester. Németh József a bajor király uradalmi bognármestere. 1921-ben alapította üzemét, melyben 4 segéddel dolgozik. Gépeit 4 5 HP vili. motor hajtja. Részt vett a háborúban. Neje : Bencsik Karolin. Németh Lajos vendéglős, Ujsziget-u. 4. Szül. 1853-ban és 35 éve, hogy felszabadult Németújváron. Háza, birtoka van és 1911 óta korlátlan italmérési joga. Az Ipartestület, a Dalárda és Tűzoltó Egylet tagja. 1878-ban Boszniában harcolt.Második neje: Készéi Mária. Novák József kovácsmester, Rákóczi-u. Pauer Imre mérlegkészítő és géplakatosmester, Rákóczi-u. 43. 1912-ben alapította vállalatát. Az Ipartestület, tanoncvizsg. biz. és a Méhészegylet tagja. A harctéren 36 hónapig küzdött a hazáért. 1919-ben nősült, felesége : Lőrincz Ida, 1 gyermekük van. Pános János órásmester, Várkerület 39. Pesti Mariska angol- és francia szabómesternő, Gr. Apponyi-u. 17. 1925-ben tett Szombathelyen mestervizsgát s ugyanaz évben önállósította magát. Szalonjában a legkényesebb ízlés is kielégülést nyer. A mestervizsgáztató bizottság tagja. Id. Pfeif fér mann János vendéglős és szállodás. Pissinger Imre sütőmester, Batthyánv- utca 52. Szül. helyben 1872-ben és Kőszegen szabadult fel 1888-ban. Háza van és önálló üzeme 1902 óta. 1 segédet és 2 tanulót tart. Az Ipartestület tagja, a tanoncvizsg. biz. alelnöke. 1914—1918-ig katona volt. Neje: Fülöp Róza. Pohr Erzsébet ipartestületi gépírónő, Ár- pád-u. 20. Szül. 1902 febr. 2. helyben. Pohr István cipészmester, Batthyányi- utca 5. Ifj. Popekla János cipőfelsőrészkészítőmester, Széchenyi-u. 49. Redler Károly cipőfelsőrészkészítőmester, Batthyányi-u. 37. Szül. : Keszthely, 1893- ban, felszab. : 1910-ben. Mint segéd Kecskemét, Budapest, Szombathely és Tiszafüreden dolgozott. 1914-ben lett önálló. 1916 ■—1918-ig a háborúban volt. A Szakosztály pénztárosa. Neje : Hungler Rozália, 4 gyermeke van. Schnarer Adolf bútor- és kosárárúgyáros. Néhai Schrancz Mátyás sütőmester, Mária Terézia-u. 18. Szül. 1863-ban Edeházán és felszabadult 1889-ben Kőszegen. Önálló néhai Schrancz Mátyás üzemét 1892-ben alapította. 2 segéd és 2 tanuló dolgozik az üzemben. Az Ipartestület és számos egyesület tagja volt. Házat szerzett. Neje : Pós Ilona. Schildmayer József és társa, Zsolnai Mihály építőmester, építési vállalkozók. Előbbi 1893-ban, utóbbi 1896-ban született helyben és 1912., illetve 1913-ban szabadultak fel. 1926-ban alapították társas üzemüket. 25—30 segédet foglalkoztatnak. Mmdket- ten 1915—1918-ig katonai szolgálatban állottak és harctéren voltak. Az egyiknek
