A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
317 egyesületek tagja. Háza van. Hetenként kb. 150 sertést exportál. 1914—1918-ig szolgált, 45 hónapig a fronton. Neje : Tóth Rozália. Gábriel Ferenc csizmadiamester, Szé- chenyi-u. 13. Sárváron, 1883-ban szül., 1909-ben felszab. Szaktudását a fővárosban és helyben szerezte. Vállalatát néhai G. Ferenc 1911-ben alapította. 1903-ban díszoklevelet nyert. Ipt. elölj. tag, tanoncvizsg. biz. alelnök, Polgári Kör vál. tag stb. Résztvett a háborúban. Neje : Németh Margit. 4 gyermekük van. Gerse Károly hentesmester, Erzsébet-u. 29. Háza van és önálló üzeme 1907 óta. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. biz. tagja. A Dalárda pártoló és a Tűzoltó Egylet működő tagja. Neje : Ágoston Mária. Goczán Ferenc csizmadiamester. Göttl János kép. ácsmester. * Göcze István villanyszerelőmester. Szül. : Kölödön, 1889-ben, felszab. : Budapesten, 1912-ben. 1924-ben önállósította magát. Elméleti tudását a Technológián szerczt.e. 27 hónapig volt a fronton, kit. : k. ez. és br. v. é., K. cs.-k. Neje : Bendekovits Margit. Grosz Károly vendéglős, szállodás és bornagykereskedő, Erzsébet-u. 2. Telefon: 52. j Háza van és önálló üzeme 1907 óta, 1 főpincért és 1 tanulót tart. Az Ipartestület és az összes helyi egyesületek tagja. Szállodájában 5 szoba áll a vendégek rendelkezésére. 1915—1918-ig katonai szolgálatban állott. Grosz Lajos sütőmester, Nádor-u. 19. Fióküzlet a Kertvárosban. Született 1884- ben és felszabadult helyben 1901-ben. Mint segéd sok nagy városban dolgozott, amíg 19Ö8-ban megalapította üzemét, amelyben 1 segédet tart. Háza van. Az Ipartestület és a tanoncvizsg. biz. tagja. 1914—1918-ig katona volt, 14 hónapig az orosz fronton. Neje : Szalay Julianna. Hauer Sándor cipészmester, Kossuth- tér 6. Ifj. Herczeg Gyula épület- és bútorasztalosmester. Született helyben 1902-ben és felszabadult 1921-ben. Háza van és önálló üzeme 1927 óta, 2 segédet és 3 tanoncot foglalkoztat. Az Ipartestület és a Kath. Legényegylet tagja. Nőtlen. Herczeg János szabómester, Batthyány- utca 3. Született helyben 1872-ben és felszabadult itt 1888-ban. Mint segéd Bécs- ben és több városban dolgozott, amíg 1897- ban megalapította önálló üzemét, amelyben 7—8 segédet foglalkoztat. Három háza és földjei vannak. Ipari kitüntetésben részesült. Az Ipartestület elnöke 1925 óta, korábban alelnöke, községi képviselő, a Ke- resk. és Iparkamara kültagja, a Polgári Kör vál. tagja, a Hitelszövetk. igazg. tagja. 1914—1918-ig katona volt. Neje : Horváth Kamilla 1914-ben meghalt, második neje : Wilchelm Anna. Herczeg János Hessz Alfréd nyomdatulajdonos és papir- kereskedő, Batthyány-u. 10. Önálló üzeme 1911 óta áll fenn és 1—2 segédet és tanulót tart, 2 HP géperőre van berendezkedve. Az Ipartestület, a tanoncvizsg. biz. és a Kereskedők Köre tagja. 1914—1918-ig szolgált, 18 hónapig a román és olasz fronton. Neje : Schnábl Róza. Horváth Antal órás- és ékszerész. Horváth Ferenc cipészmester, Petőfi-u. 1. 1912- ben alapította műhelyét, melyben egy segéddel dolgozik. Tagja a tanoncvizsg. biz.-nak. A háborúban kétszer seb., kit. : k. ez., két br. v. é., K. cs.-k. Neje : Horváth Rozália, 4 gyermekük van. Horváth József szoba- és címfestőmester, Horváth Kálmán cipészmester. 1927-ben önállósította magát. Mind-e szakmábavágó munkát vállal. Egy segéddel és egy ta- nonccal dolgozik. Horváth Sándor cipészmester, Széchenyi - utca 45. Szül. : 1905-ben, felszab. : 1922- ben, mint segéd Budapesten és Sopronban dolgozott. 1928-ban mestervizsgát tett és megalapította vállalalát. Neje : Kiss Teréz. Illés Lajos szíjgyártó- és nyergesmester, Várkerület 14. és Batthyány-u. 33. Született 1897-ben és Tapolcán szabadult fel 1913- ban. Mint segéd Budapesten és több városban működött, amíg 1927-ben megalapította önálló üzemét, amelyben 2 tanulót tart. Az Ipartestület és a Kath. Legény - egylet tagja. 1915-—1918-ig katona volt, 27 hónapig volt az olasz fronton. Többször sebesült és mint rokkant tért haza. Neje : Horváth Ilona. Egy fia és egy leánya van. Jandó József cipész-és csizmadiamester. Jurisics József kádármester. 1922-ben alapította üzemét. A bajor királyi uradalom állandó szállítója. A tanoncvizsg. biz. tagja. Résztvett a háborúban. Neje : Gáspár Anna. Kalauz József képesített ácsmester, Te- mető-u. 15. Született helyben 1888-ban és felszabadult 1907-ben. Háza van és önálló üzeme 1924 óta. Egy-két segédet és tanulót tart. Az egyetlen csónakkészítő helyben. Az Ipartestület és a tanoncvizsg. biz. és
