A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
309 Vörös Zsigmond kovácsmester, megalapítója az Iparos Körnek és az Ipartestületnek, mindkettőnek már hosszú évek során elnöke. A helybeli iparosság szószólója. Községi képv. A Hősök szobra biz. tagja, Vörös Zsigmond stb., stb. A helybeli iparosság egyik vezető tagja. A helybeli Falu Szövetség kiállításán a vezetése alatt álló Ipartestület aranyéremmel lett kitüntetve. Szül. 1878-ban Soponyán. Felszabadult 1894-ben. 1902- ben önállósította magát. 52 hónapot töltött a harcvonalban. Kitüntetései : bolgár kereszt, vaskereszt, német v. érem, szolgálati érdemkereszt, K. cs.-k., kor. ezüst é. kér. RÁBACSANAK Czigány József cipész- és csizmadiamester, Hunyadi-u. 85. Szül. 1864-ben, helyben és Sopronban szabadult fel 1881-ben. Földje van és 1893 óta önálló üzeme, amelyben 1 tanulót tart. Az Ipartestületnek tagja. 1901-ben nőül vette Takács Máriát. Cseh Ferenc kovácsmester, Hunyadi-u. 6. Szül. 1891-ben és felszabadult 1906-ban. Földje van és 1919 óta önálló üzeme, amelyben 1—2 segédet és 1 tanulót foglalkoztat. Az Ipartestület elöljárója. Az 1924. csornai kiállításon ezüst oklevelet nyert. 1914— 1918-ig szolgált. 48 hónapot töltött a szerb, olasz és román fronton. Neje: Szabó Borbála. Domonkos Rezső kovácsmester, Hunyadi-u. 74. Szül. Vágón 1892-ben és ott szabadult fel 1906-ban. Önálló üzeme 1920 óta áll fenn. Az Ipartestület, tagja. 1914— 1918-ig a háborút szolgálta. 1922-ben nőül vette Takács Etelkát. Erdős Imre szabómester. Szül. 1889-ben helyben és felszabadult Budapesten 1906- ban. Földje van és önálló üzeme, amelyben 1 segédet foglalkoztat, 1921 óta áll fenn. Az Ipartestület tagja. 1914—1918-ig katonai szolgálatban állott. Az orosz és román fronton harcolt. Markó József cipészmester, Hunyadi-u. 25. Szül. helyben 1895-ben és Csornán szabadult fel 1914-ben. Üzemét 1922-ben alapította. 1 tanulót tart. Saját háza van. Az Ipartestületnek tagja. 1915-ben vonult be. 7 hónapig volt a fronton, 18 hónapig román fogságban. Sebesült. 1924-ben nőül vette Domonkos Ágnest. Nagy József szabómester, Hunyadi-u. 24. Pozsgai Gyula vendéglős. Pozsgai József asztalosmester. Telekesi Imre asztalosmester. Szül. 1898- ban helyben és felszabadult Csornán 1921- ben. Önálló üzemét 1925-ben alapította meg. Az Ipartestületnek tagja. 1916-ban vonult be, 13 hónapot töltött a román fronton. Leszerelt 1918-ban. Neje : Horváth Ilona. Tóth István bognármester. Szül. 1902- ben Tamásin és felszabadult helyben 1923- ban. Földje van. Önálló üzemét 1925-ben alapította. Az Ipartestületnek tagja. 1927- ben nőül vette Nagy Gizellát. Varga Ignác géplakatosmester. Varjas Lajos csizmadiamester. RÁBAHIDVÉG Arthoff er József kőművesmester, Posta-u. Ipartestületi tag. 1880-ban született Kőszegen, ahol iparát tanulta. Segédként Bécsben és Szombathelyen működött. 1911-ben önállósította magát s azóta 3 tanoncot felszabadított ; most 1 tanulót alkalmaz. Cement csöveket, kútgyürüket stb. készít. 1914—1919-ig a fronton szolgált, 1 évig olasz fogságban volt, K. cs.-k.-je van. Neje : Somogyi Ilona. Baán Ferenc asztalosmester, Rábahidvég 24. Az Ipartestület, az Ászt. Orsz. Szöv., Testnevelési bizotts. tagja, tűzoltó h.-főparancsnok, Népművelési bizotts. előadója. Szül. 1893-ban. Atyjától tanulta iparát. A budapesti Technológia szaktanfolyamát elvégezte. 1918 óta önálló, üzemét 1891-ben alapította atyja. A villanyerőre berendezett műhelyben 2 tanonc működik. Az orosz fronton volt, 2 évig Szibériában volt fogoly, ahol mint asztalos a szakmában dolgozott. Fodor Kálmán bognármester, 152. sz. Horváth János géplakatosmester. Tagja az Ipartestületnek. Szül. 1893-ban. Ipari kiképzését Szombathelyen nyerte. Mint segéd Budapesten, Bécsben, Kaffenbergben stb. működött, 4 szakvizsgát tett a budapesti Technológián és Szombathelyen. 1927- ben önálló lett, 2 tanoncot foglalkoztat. 1914—1916-ig harcolt a hazáért, mint 50%-os rokkant szerelt le. Neje : Horváth Gizella. Kolmár József oki. patkoló-kovácsmes- ter. Az Ipartestület és a Kath. Népszöv. tagja. Szül. 1872-ben. Mesterségét Sárváron tanulta ; Bécsben, Budapesten, Győrben, Sopronban stb. volt segéd. 1898 óta önálló mester, 1 segédet alkalmaz. Przemysíben volt főtűzér, ott esett orosz fogságba és
