A magyar ipar almanachja (Budapest, 1929)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

300 pincért és tanulót alkalmaz. Van egy 5 HP cséplőgépe is. A baranyavármegyei hősök szobrát ö létesítette — sok áldozatkészség­gel. Volt községi bíró. Született 1879-ben. Neje : szül. Mátyás Katalin. A háborúban nagy ütközetekben vett részt. Súlyosan sebesült. Kisezüst vitézségi érme van. Bőröcz István, Szigeti országút 29. Az Ipartestület tagja, a Vendéglős Szöv. vál. tagja, a nagy Bercsényi jót. asztaltárs., a Kér. Nemz. Szöv. stb. tagja. Szül. 1889-ben. 1921—1923-ig üzletvezető volt ; 1923-ban önállósította magát. Üzemében 3 alkalmazottat tart. A háborúban az orosz Bőröcz István fronton megsebesült, 1917-ben fogságba került, honnan szökés útján tért vissza. Bula István, Tompa-u. 38. Született 1877- ben. Ősrégi iparoscsaládból. 1891-ben kezdte a szakmát Kaposvárott és Pécsett. 1898— 1907-ig a csendőrségnél szolgált. 1919-ben mint a Munkás Kaszinó bérlője önállósí­totta magát. Később megvette az Orsolya-u. 5—7. alatti házat és ott nyitott saját ven­déglőt. Aztán megint terménykereskedóst kezdett. Jelenlegi vendéglőt 1928 óta bírja. 1915-ben vonult be és mint 75%-os rokkant szerelt le. Neje szül. : Jona Zsófia. Özv. Csák Péterné, Mezőszél-u. 3. Deássy János, Rákóczi-út 59. Demhardt Miklós, Vitéz-u. Tel.: 11—82. Deutsch Jenő, a »Magyarház« tulajdo­nosa, Kossuth Lajos-u. 16. Telefon : 7—40. Szül. 1889-ben. 1913-ban önállósította magát Daruváron. 1918-ban Barcson a Dráva szálloda és éttermet vette át. Azután Pécsett a Pannonia-éttermet bérelte, végül 1922 óta van a jelenlegi üzemben. Neje szül. : Mitsky Lujza tevékeny részt vesz az üzletben és jótékonyságáról hires. Idény­ben 2 főpincért, 4 pincért és kb. 10 alkal­mazottat tart. Az Ipartestület és szakosz­tály vál. tagja. Számos jótékonysági, társa­dalmi és sport egyesület tagja. Esze István, Makár-u. 64. Egyed Mihály, Siklósi-u. 38. Az Ipar- testület, az Iparos Olvasó Kör, a Vend. és Korcsmárosok Szöv., a tanoncvizsg. bi­zottság tagja, a Vendéglős Szakosztály vál. tagja, az Iparos Szöv.-nek megalapítója és még számos tisztet visel. Szül. 1889-ben. Felszab. 1906-ban. 1915-ben, a háborúból való visszatértekor önállósította magát ; jelenlegi, saját házában levő üzemét 1918­ban nyitotta s nejével Kisgadó Annával együtt vezeti. 2 alkalmazottja van. Fiiszár Iván, Kazinczy-u. 1. Az Ipar- testület, a »Baross« Szöv., Kér. Nemz. Liga, Kath. Legényegylet, stb. tagja. Szül. 1877-ben, 20 éven át mint pincér és fő­pincér Kolozsváron, Kassán, Szegeden, Sza­badkán stb. működött. 1910-ben önállósí­totta magát. Jelenlegi vendéglője 4 hely­ségből áll, befogadó képessége 100 sze­mély ; 2 alkalmazottat tart. 1914—1918-ig a szerb fronton harcolt. Fiiszár Iván Farkas József, Kossuth L.-u. 28. Tagja az Ipartestületnek. Szül. 1881-ben. 1924-ig mint asztalosmester működött. 1924-ben vendéglőt nyitott s azóta van a szakmánál, mai üzemét 1927-ben alapította és nejével Mihalovits Katalinnal közösen vezeti. 1914 —1918 harcolt a hazáért, az orosz fronton megsebesült. K. cs.-k. tulajdonosa. Két árva gyermeket nevel. Özv. Frischer Jánosné, Mohácsi-u. 4L Özv. Gere Istvánné, szül. Takaró Mária. A »Jó barát« c. vendéglő tulajdonosa, Me- gyeri-u. 1. Boldogult férjével együtt kezd­ték a szakmát. Néhai férje 22 évig volt csendőr, így érte a háború. A harctéren megfagytak a lábai és mindenféle betegsé­get szerzett, amikbe 1922-ben belehalt. Az Ipartestület és a szakosztály tagja. Özv. Gilicze Istvánné, Pucher-u. 25. Griesz Sándor, a »Vasúti szálló és étte­rem« tulajdonosa. Telefon : 13—-56. Szüle­tett 1885-ben Boszniában és 1912-ben Szerajevoban volt első önálló üzlete. A háború után onnan menekülnie kellett, Esze István Egyed Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom